Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet előtt tiltakozott Fórizs Gyula Zsolt a megalázó kórházi körülmények ellen hétfő délelőtt 11-től. Az rendezvényt Fórizs szervezte, miután felesége, Fórizsné Matúz Magdolna 2021. március 26-án elhunyt az intézetben, koronavírusfertőzés miatt. Fórizsnét sorozatosan megalázták az egészségügyben, többek között akkor is, mikor a Korányiban kezelték.

Emellett a család a zárójelentést sem kapta meg a kórháztól június 15-ig, a törvény által előírt harmincnapos határidőn belül. Fórizsné, és mások történeteit a Direkt36 is feldolgozta.

A Korányi parkolójában tartott tiltakozásról készület felvételünket az alább lehet megnézni.

Fórizs részletesen elmesélte, milyen bánásmódban részesült felesége a Korányiban és más intézményekben.

„Feleségem, a szüléseket leszámítva, háromszor feküdt kórházban és háromszor alázták meg emberi méltóságában.

Első alkalommal a SOTE-n készült műtétre, és a kórház folyosóján bugyi nélkül, egy hátul megkötős kórházi ruhában kellett várakoznia.

Másodjára a Szent Imre kórházban a betegtársak és a betegszállító férfi előtt kellett meztelenre vetkőznie, majd így felfeküdnie a műtőskocsira.

Harmadik alkalommal miután lelégeztetőgépre került. Meztelenül volt, letakarva egy lepedővel, de előfordult, hogy lecsúszott róla, például amikor a fiam bement hozzá elbúcsúzni, akkor így látta meg a Korányi kórházban, egy férfival volt egy szobában, aki nem szorult gépi lélegeztetésre, maszkban volt, azaz tudatánál volt és felöltözve. Paraván vagy elválasztó függöny nem volt.

Fórizs javaslatokat, követeléseket is megfogalmazott a tüntetésen. Mint mondta,

Az Alkotmány preambuluma kimondja, hogy »valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.« Mivel minden élet számít, és mindenkiért harcolni akarunk, ezért javaslom, hogy

• az EMMI alkosson országosan egységes protokollt, hogy nőket és férfiakat a vizsgálatok, műtétek során ne lehessen megalázni.
• Intenzív osztályon az eltérő súlyosságú betegeket ne tegyék egy szobába.
• Az elhunytak személyes tárgyait ne égessék el pandémia idején, izolációt követően a hozzátartozók kaphassák vissza azokat.
• Biztosítsák a hozzátartozóknak a búcsúzás lehetőségét.
• Teremtsék meg a módját, hogy a hozzátartozók információhoz jussanak a kórházi kezelésről, az elhalálozás körülményéről.
• Az egészségügyi dokumentáció kiadásának határidejét harminc munkanapról csökkentsék 15 munkanapra, és adják át.
  

Mert valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”

Fórizsné esete nem egyedülálló: ahogy a Direkt36 említett riportjából kiderül, számtalan ember volt kénytelen hasonló megaláztatáson keresztül menni, míg az elhunytak családjai tehetetlenek.

Az egészségügyben sajnos továbbra is rendszerszinten van jelen a kezeltek megalázása, a nők pedig különösen kitettek ebből a szempontból, hisz őket érinti a nőgyógyászati, szülészeti kezelésekben például az a máig elterjedt gyakorlat is, hogy indokolatlanul vetkőztetik le őket.

A helyzeten pedig nem segít az egészségügyi intézmények, az orvosok, a személyzet leterheltsége és alacsony bérezése, valamint egyes szakmacsoportok esetében az alacsony társadalmi megbecsültség sem. Ami természetesen nem legitimálja, és nem legitimálhatja a betegekkel való embertelen bánásmódot.