Sajtótájékoztatón számolt be hétfőn oktatási intézményeik helyzetéről Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. A rendezvény az Oltalom felvételén visszanézhető:

Mint Iványi elmondta,

„a világ, amiben éppen most élünk, igényli azt, hogy felelősséggel szólaljunk meg benne”, és „a rendszerváltás után sok évtizeddel olyan helyzet alakul ki, mely új rendszerváltás után kiált.”

A lelkész szerint megkeresésükre az EMMI válaszolt a közneveléssel foglalkozó Maruzsa államtitkár révén, miszerint amint a tavalyi évben említette, megerősíti, hogy a továbbiakban nem biztosítja a MET oktatási intézményeinek fenntartásához szükséges támogatást a minisztérium. Az elvonás jelenleg 95 millió forintot tesz ki, ugyanennyit vontak el a tavalyi évben is. A Maruzsa Zoltántól kapott levél szerint a minisztérium nem köt köznevelési szerződést a MET-tel.

A minisztérium 2012-ben, egyházi státusza elvételekor kötött köznevelési szerződést az egyházzal, öt év időtartamra, a bevételkiesések kompenzálása céljából. Azóta azonban csak egy-egy évre hosszabbítanak, 2019 óta pedig 1 900 gyerekben maximálták a támogatható gyerekek számát, és jelentősen, 100 000 forintra csökkentették az utánuk járó fejpénzt.

2020/21-ben már csak ennek felét, 95 millió forintot kaptak, 21/22-re pedig semmit sem fognak kapni jelen állás alapján a MET közleménye szerint.

Ezzel szemben azt szeretnék elérni, hogy a kormány fizesse ki nekik az egyházi iskoláknak járó, korlátlan számú tanuló után igényelhető fejenként 200 ezer forintos támogatást.

A lelkész elmondta azt is, hogy korábban sem kaptak magasabb normatívát, mint az állami iskolák, most pedig kevesebbet kapnak. A jelenleg kapott összeg nagyjából a működési költségek felét fedezik, a fedezet többi részét pályázatokból, adományokból biztosítják. Az iskolában tanuló gyerekek hátrányos helyzetűek, családjukat támogatják és a MET véleménye szeirnt szerint a KLIK által fenntartott intézmények nem alkalmasak arra, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek.

A kormány ennek ellenére azt mondja, hogy magánintézményként fizessék ki a fenntartását az igénybe vevők, amire értelemszerűen nem képesek – szemben a drága magániskolák tanulóinak családjával.

Maruzsa azzal indokolta a támogatások megkurtítását, hogy nem megtérülő befektetés a fenntartása, annak ellenére, hogy sokak jutnak érettségi és szakmunkás bizonyítványhoz.

Iványi kifejtette, hogy nincs változás az egyház jogi helyzetének rendezésében, továbbra is küzdenek, hogy visszakapják korábbi, a 2012-es egyházi törvénnyel elvesztett státuszukat. Annak ellenére, hogy alkotmánybírósági, valamint a strassbourgi emberi jogi bírósági határozat szerint is vissza kellene állítania a kormánynak a MET egyházi státuszát.

Elmondta, hogy ismét Strassbourghoz fordulnak kártérítésért, de ehhez először végig kell járniuk a magyar bíróságokra tartozó lépcsőfokokat. A bíróságok  azonban igen lassan dolgoznak, és rendszeresen visszadobják a különböző iratokat. Kiemelte azt is, hogy jellemző az állami bürökrácia működésére, hogy az EMMI 2014 és 2019 között öt évet késett korábban azon kötelességével, hogy a parlament elé terjessze az egyházi státusz visszaadását.

Iványi szerint kifejezetten rájuk van kihegyezve az egyházi törvény, ugyanakkor sajnálják, hogy emiatt más közösségek is szenvednek. Nagyon nehéz bevett és elismert státuszt szerezniük az egyházaknak, a Fidesz-kétharmad idején pedig gyakorlatilag lehetetlen a lelkész szerint.

A vezető kiemelte, hogy a kormány nemcsak őket üldözi, de valamennyi embert és csoportot, melyek mások mint a kormány: így felidézte a közelmúltban nagy port felvert homofób törvényt, ami mint mondta, a pedofilokkal mossa össze a szexuális kisebbségeket.

Jelenleg több oktatási intézményükben 2 359 tanulójuk van, a közoktatásban pedig mintegy 500 fő dolgozik, és az ő állásukat is veszélyezteti, ami jelenleg történik. Iványi kiemelte azt is, hogy nemcsak oktatási, de szociális, hajléktalan, idősellátási tevékenységeik is ugyanígy nyögik a rendszer hátrányos és elfogadhatatlan megkülönböztetését.

Miközben Magyarországon a kormány előszeretettel támogat fizetős elit iskolákat is, ahova a leggazdagabbak gyerekei tudnak csak bekerülni, a hátrányos helyzetűek oktatását és a közoktatást rendre elhanyagolja, ami a súlyos egyenlőtlenségek további szélesedéséhez vezet.