A platformgazdaság jelentősége világszerte egyre nő, Kelet-közép-Európában pedig egy különösen kiszolgáltatott munkaerőt ölelnek magukhoz. Régiós barátainkkal tematikus sorozat keretében vizsgáltuk a platformalapú haknigazdaság megjelenési formáit, hétfő este egy záró beszélgetésen összegezzük, hogyan hat a munkaerőpiacra ez a munkaforma, és mi kell ahhoz, hogy a dolgozók ne legyenek teljesen kiszolgáltatva?
MTI/Balogh Zoltán
A félperiféria dolgozói számára nem újdonság a munkakörülmények romlása, a munkavállalói jogok leépítése vagy a munkavállalás alkalmi jellegének előretörése. A régióban 2020 tavaszán berobbant koronavírus-járvány azonban nemcsak elmélyítette a korábbi válságjelenségeket – mind munkanélküliség, mind a társadalmi egyenlőtlenségek nőttek – hanem kíméletlenül ráirányította a figyelmet az eddig többnyire láthatatlan platformalapú haknigazdaság jelentőségére és következményeire is.
A helyi beágyazottságú vagy nemzetközi online platformok gyakran munkavállalóik alkalmazotti voltát eltagadva használják ki a megengedő munkajogi szabályozásokat. Hatásuk káros mind a munkajogi intézményekre, mind a munkások jólétére, illetve a társadalmi kohézióra, melyet az elszabaduló privatizáció, munkanélküliség és tömeges kivándorlás már amúgy is megtépázott.
Régiós együttműködésünk (ELMO – East Left Media Outlet) tematikus sorozat keretében vizsgálta a platformalapú haknigazdaság megjelenési formáit, hatásait Horvátországban, Szerbiában és Magyarországon. Június 28-án, hétfőn, este 7 órakor pedig angol nyelvű panelbeszélgetést szervezünk „Platform munka Kelet-Közép Európában: tudósítás és szervezés egy egyre meghatározóbb területen” címmel.
Panelbeszélgetésünket a sorozat záróeseményének szánjuk, melyben hétfő este kutatók, újságírók és aktivisták vitatják meg e munka főbb jellemzőit, posztszocialista ipari és társadalmi beágyazottságát és a kihívást, melyet a kutatók, médiában dolgozók és a politikát formálni kívánók felé intéz. A különböző hátterű résztvevők azt is megosztják egymással, hogyan keresnek magyarázatot a platformok ígéretei és a munkavégzés valósága közötti ellentmondásra, valamint arra, miként vált ez társadalmilag elfogadottá, és milyen cselekvési lehetőségeket látnak a szerveződésre.
A panelbeszélgetést Mariya Ivancheva moderálja (szociológus, antropológus). A beszélgetés résztvevői: Meszmann T. Tibor (társadalomtudós, kutatási területei: a munkaügyi kapcsolatok, a munka- és foglalkoztatási viszonyok a gazdasági változások kontextusában), Jurgis Valiukevičius (a litván Május 1. szakszervezet elnöke, az első litván platformmunkás szakszervezet egyik szervezője), David Schwartz (színházrendező, társadalmilag elkötelezett művész) Marko Miletić (a Mašina szerkesztője, újságíró), Branka Anđelković (társadalomtudós, kutatási területei: munkaerőpiac és az atipikus munkavégzés a tudásgazdaság és digitális átalakulás kontextusában).
Az eseményhez itt tudtok csatlakozni.
A haknigazdaság régiós megjelenéséről szóló cikkek a Lefteasten ovashatók angolul, magyarul egyelőre Kiss Soma Ábrahám mércés cikkét tudjuk ajánlani, hamarosan a többi munka is elérhető lesz magyarul is.
