Június 25-én kezdetét vette a 26. Budapest Pride Fesztivál. Az immár harmadik éve egy hónapon át tartó eseménysorozat idei szlogenje a „Vedd vissza a jövőd!”, mely rámutat a társadalomban jelenlévő különböző hatású, ám hasonló gyökerekből táplálkozó problémákra (rasszizmus, lakhatási válság, ökológiai krízis, a demokráciába vetett hit válsága, homofóbia, transzfóbia és szexizmus) adható válasz fontosságára.

„A minket övező kaotikus és félelmetes valóságra sokan szorongással, míg mások egyre fokozódó apátiával reagálnak. A Budapest Pride csapata hisz abban, hogy a társadalmi problémák megoldására a közösségi válasz a megoldás, az alulról szerveződő kezdeményezések és az egymás ügyeit segítő, rendszerkritikus civil összefogás”

– olvasható a Budapest Pride közleményében.

A megnyitón a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke, Csikós Ádám személyes tapasztalatairól beszélt: „Velem ugyanaz történt, mint ami még sokunkkal ezzel az országban: megfosztottak a békés, boldog és nyugodt élet esélyétől is. Az álmaim a szabadságról, a biztonságos életről és a valóság egyelőre távol állnak egymástól.”

Csikós visszaemlékezett a 2018-as Pride-on elhangzott beszédére:  „Hittem abban, hogy a mindennapjainkat uraló bizonytalanság rövid időn belül nyomtalanul eltűnik majd, de azóta még rosszabb lett a helyzet, hiszen a kormány a rendkívüli felhatalmazását kihasználva folytatta aljas, kirekesztő, megbélyegző tevékenységét az LMBTQ közösség ellen (is)” – mondta.

Betiltották a hivatalos nemváltozatást, ellehetetlenítették az egyedülállók örökbefogadását, az Alaptörvény 9. módosításával, mely szerint az anya nő, az apa férfi, még kevésbé tekintik teljesértékű családoknak a szivárványcsaládokat, a pedofiltörvény múlt héten megszavazott, óriási felháborodást kiváltó homofób módosítójának értelmében nem lehet majd 18 éven aluliaknak LMBTQ emberekről és hozzájuk kapcsolódó témákról beszélni – sorolta.

Ha csak a legóvatosabb becslésből indulunk ki, mely szerint 500 ezer LMBTQ ember él Magyarországon, és ehhez hozzávesszük a szeretteiket, párjaikat, családtagjaikat, barátaikat, összességében milliók életét teszik tönkre – mondta.

„Nekünk kell kiállnunk a saját érdekeinkért már csak azért is, mert mi tudjuk a legjobban azt, hogy mire van szükségünk és mi a jó nekünk. Mutassuk meg, hogy nem tudnak minket megfélemlíteni! Álljunk ki minél többen, és mondjuk el úgy, hogy a fiatalokhoz is eljusson: úgy vagytok jók, ahogy vagytok. Itt vagyunk nektek, ránk számíthattok! (…) A gyűlöletnek nem viszontgyűlölettel, csakis szeretettel tudunk véget vetni. Mi már jó úton járunk” – mondta.

Nagypál Orsi forgatókönyvíró, rendező, a The PinUps együttes énekes-gitárosa Nagy Szilviára, a Szivárvány Misszió Alapítvány tavaly elhunyt elnökére emlékezve először beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy ő is az LMBTQ közösség tagja. „Nem működik a halogatás. És minden egyes nap, amit a félelem bénító béklyójába belegabalyodva élünk meg, az ártalmas. Saját magunknak ártunk vele. Coming outolni mindig nehéz és sosincs vége. Van, hogy súlyosak a következmények: családot, barátot, munkát, életteret veszíthetünk így.”

De nem az egész világ homofób – tette hozzá: „az aktív buzigyűlölés és uszítás valójában egy kisebbség beakadása. Igaz, ez a csoport nagyon hangos” – mondta Nagypál.

Szerinte 2021-ben Európában az emberek többsége nem akar gyűlöletben élni, „és nem az a legnagyobb problémája az életében, hogy vajon a szomszéd csajok leszbikusok-e, vagy a fogorvosa biszexuális-e, vagy csak simán buzi”, hanem éli a saját életét, és az érdekli a másik emberben, hogy milyen ember.

„Nem az a bátor, aki nem fél. Hanem aki a félelem ellenére is cselekszik, mert tudja, hogy van, ami fontosabb, mint a félelem.” – emelte ki a beszédében nem felejtkezve meg azokról a kelet-európai LMBTQ emberek számára mindennapos nehézségekről, amit a buziviccek, az apró beszólások és a sokak számára állandó titkolózási kényszer generál.

„A szeretet, az empátia és bátorság az egy irtó erős triumvirátus” – mondta.

Az eseményen Setét Jenő civil-polgárjogi aktivista, szociális munkás, az Idetartozunk Egyesület vezetője kiemelte: nem tűrhetjük, hogy egyenlőségjelet tegyenek az LMBTQ és a pedofil bűnözés közé. „Mert ez a mechanizmus ismerős, ezt megéltem” – mondta, hiszen a cigány és a bűnözés szavak közé is egyenlőségjelet erőltettek. Setét a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem fontosságáról beszélt, amiben nem csak a szeretet, de az elnyomott csoportok közti szolidaritás is nélkülözhetetlen:

„Hiszek abban, hogy amikor a romák emberi jogaiért küzdünk, akkor Magyarországot tesszük jobbá. Egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol nem kell egy 13 éves roma fiatalembernek öngyilkosságot elkövetnie, mert rájön, hogy a saját neméhez vonzódik. Solt Ottilia szavai jutnak eszembe, hogy méltóságot mindenkinek. Egy aprósággal egészíteném ki: egyenlőséget mindenkinek” – mondta.

Pál Márton családjogi aktivista, marketing szakember a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviseletében a homofób kormánypárti törvénymódosítással kapcsolatban elmondta:

„összemos minket az egyik legaljasabb bűncselekmény elkövetőivel, a pedofilokkal. Megfoszt minket attól a védelemtől, amit a láthatóság és helyzetünkről szóló felvilágosító programok jelentenének. Elveszi a lehetőségét annak, hogy róluk és nekünk szóló mesekönyvet adjunk a gyerekeink kezébe. Ez a törvény egyben egy szintlépés: sokféle ellenséget láthattunk az elmúlt években, de most a magyar emberek egy népes csoportjára rajzoltak célkeresztet, és ez nem maradt meg a szavak szintjén, hanem törvénybe iktatták.”

Szerinte a megoldás ott van a kezünkben: „legyetek az igazság nagykövetei” – mondta, arra biztatva mindenkit, beszéljen a törvénymódosításról, és mondja el ismerőseinek, miért káros.

A hagyomány szerint az eseményen adták át a Háttér-díjat, melyet 2005 óta minden évben olyan személy (csoport, vagy projekt) kapja meg a Háttér Társaságtól, aki az elmúlt években sokat tett az LMBTQ közösségért. Idén Rédai Dorottya akadémikus, a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvivője, a Meseország Mindenkié projekt vezetője, a Melegség és Megismerés egyik óratartója, képzője és tananyagfejlesztője kapta meg az elismerést. Rédai Dorottya arról beszélt, milyen sok hitet és reményt adott az aktivistaközösségének a Meseország MIndenkié sikere, és a kormányzati homo- és transzfóbiával szemben bátran ellenálló tömegek.

Végül Jakab Juli színész olvasta fel Fliegauf Bence forgatókönyvíró, filmrendező által írt szöveget, melyben rámutat, hogy „élhetetlen és értelmetlen” lenne a társadalmunk egymás elfogadása nélkül. „Ahhoz, hogy a hazát szeressük, hogy a magunk sokféleségében éljünk benne, hogy gyarapítsuk, nos ehhez elsősorban az kell, hogy a kormány, a törvényalkotás zárkozzon fel abba az évezredbe, amelyben aél. Mert ebben az évezredben már nélkülözhetetlen a többségtől eltérő értékek elfogadása” – zárta gondolatait.

A teljes esemény itt tekinthető meg: