Borzasztó látvány fogadta a Velencei-tónál a fürdőzni érkezőket és a helyi lakosokat az első igazi nyári hétvégén. A parton és a víz felszínén mindenütt haltetemeket és éppen haláltusájukban vergődő halakat sodortak a hullámok. Bár a helyzet jelenleg nem tűnik tragikusan súlyosnak, sőt, fordult már elő hasonló, az azonban mégis rémisztő, hogy a szakember szerint egyre gyakrabban kell ilyesmire számítanunk.

„Jön az első igazán strandos hétvége a Velencei-tavon, de sokan nem tudják azt, amiről mi pecások már napok óta beszélünk, hogy valami történt a vízzel” – írta  még múlt pénteken egy horgász, Homoródi Szabolcs a Facebook-oldalán. Ahogy ő fogalmaz, szerte a tavon, strandokon mindenhol százával vannak haltetemek, küszök, balinok, harcsa, keszeg, ponty és mellettük elhullott vízimadarak. „Nem szép látvány, főleg, ha a gyerek egy pár napja döglött dévérrel játszik.”

A hétvégén később bárki, aki a tó partjára érkezett, a saját szemével láthatta, hogy a vizet és a partot nagy számban lepik el a haltetemek. Sokan a közösségi oldalakon eleinte mérgezésre, vagy a tó partján nemrégiben kezdődött gigaberuházásokra kezdtek el gyanakodni.

Bár a Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) szerint a helyzet nem katasztrofális, és mindössze 400 kilogrammnyi hal pusztult el, ami a tó halállományának a töredékét teszi ki, vasárnap a fent említett horgász arról számolt be, hogy önkéntes mentőakciója során csak ő és társai szedtek össze 100 kilogrammnyit:

„Amit mi látunk az tényleg csak a jéghegy csúcsa. A mai délután több önkéntes csapat nagyjából 1 tonna dögöt szedett össze és ebből nem látszik szinte semmi.”

Szabolcs tegnap este lapunknak már ennél is nagyobb mennyiségű kihalászott haltetemről beszélt. Amíg a hivatalos közlések még mindig tartották magukat a 400 kilós mennyiséghez, addig szerinte

már most 3 tonna fölött van a kiszedett, elhullott halak mennyisége, és még nagyon nincs vége a dolognak. A víz oxigénszintje folyamatosan csökken, úgyhogy becslései szerint 5-6 tonna lesz valahol a végén a tetemek összmennyisége.

Ráadásul úgy látja, a halőrök bevonásán kívül semmiféle segítséget sem kapnak a civilek és az önkéntesek a víz megtisztításához.

A halpusztulás oka azonban, úgy tűnik, szerencsére nem vízmérgezés vagy a tóparti építkezések okozta károsanyag bemosódás, hanem az időjárás elmúlt hónapokban észlelhető szélsőséges alakulása.

A lapunknak nyilatkozó Farkas Viktor Mátyás, a Természetvédelmi Világalap (WWF) hazai éghajlatvédelmi szakértője szerint az az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati visszatekintőjéből is jól kivehető, hogy a tavaszi hónapok jóval hidegebbek voltak a megszokottnál. És amíg országosan sok helyen a csapadék is több volt, addig a Velencei-tó környékén szárazabbnak bizonyultak az áprilisi és a májusi hónapok.

Ezek együttes hatására és a múlt heti hirtelen felmelegedéssel katalizálva a tó vizének oxigénszintje hirtelen lecsökkent. Ez állhat a tömeges halpusztulás mögött.

Mivel a kevés csapadéktól a vízszint lecsökkent, a hűvös tavaszi hónapoktól pedig a halak ívási ideje későbbre tolódott, így hirtelen telt meg élettel a tó. Az ívástól legyengült halak pedig nem bírták elviselni, hogy a melegben elszaporodó algák  lecsökkentették a víz oxigénszintjét.

„A relatív oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés, a napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása és a szélcsendes időjárás is”

– írja közleményében a MOHOSZ. A szélcsendes időjárás azért fokozza a problémát, mert a szél által felvert hullámok is jelentős oxigénmennyiséget képesek a vízbe keverni.

Bár a szakértő szerint a kialakult helyzet nem közvetlen emberi tevékenység (értsd: mérgezés, műtrágyabemosás is okozhat hasonló oxigénhiányt) következménye, a közvetett emberi hatás mégsem kizárható. Ugyanis a fent említett hatások a klímaváltozásra jellemző, egyre gyakrabban várható szélsőséges időjárási jelenségek.

Így a klímaváltozás következményeként, az olyan kisebb területek időjárási jellemzőinek átalakulásával, mint a Velencei-tó környéke, egyre gyakrabban kell számítanunk a mostanihoz hasonló jelenségekre.

Ezekhez a klímaváltozás okozta hatásokhoz jön még a Velencei-tó vízutánpótlására alkalmas tározók alacsony vízszintje is, amikből így nem lehet vizet beereszteni.

A MOHOSZ tegnap este megjelent közleményében már maga is 3 tonna kifogott tetemről ír, ami szerintük a Velencei-tó halállományának nem éri el az 1%-át. Ebben megjegyzik azt is, hogy a hétfői észlelések alapján az elmúlt 48 órában pusztulási tendencia jelentősen javul.

Illetve felhívják a figyelmet arra is, hogy a tó a tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége miatt szükség lesz a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozására és kivitelezésére, párhuzamosan az átgondolt nádműveléssel. Szerintük ezek hiányában szélsőséges esetben előfordulhat akár a tó átmeneti kiszáradása is – amire volt már példa a történelemben.

„Látva a jelenlegi meteorológiai előrejelzéseket is, rögzítenünk kell, hogy egy tartósan aszályos, hőhullámos nyári időszak esetén akár további halpusztulásra is számítani lehet. Ennek teljes megelőzése egy ilyen kiterjedésű vízterület esetében a jelen szakmai ismereteink és lehetőségeink szerint nem lehetséges, ugyanakkor a most kialakult együttműködések legalább a kárenyhítésben sokat segíthetnek.”