Hosszú idő után, június 15-én ismét élőben ülésezett Pécsett a képviselőtestület. Ebből alkalomból az A Város Mindenkié pécsi csoportja az ezt megelőző napon sajtótájékoztatót tartott az önkormányzati lakásokat bérlőkkel közösen, hogy felhívják a városvezetés és a közvélemény figyelmét arra, hogy közel két év elteltével még mindig egy jogbizonytalanságot és kilakoltatásokat kikényszerítő lakásrendelet van érvényben.

Aradi Fanni aktivista az esemény elején leszögezte: azért vannak itt, hogy jelenlétükkel, mondanivalójukkal üzenjék a képviselőknek: a lakhatási válság mélyülése helyben csak az ő munkájukkal akadályozható meg.

„A fejetlenség veszélyes helyzetet teremt: az elmúlt két évben tapasztaltak azt mutatják, hogy a városvezetés alábecsülte a késlekedés következményeit”

– kezdte a sajtótájékoztatót Fanni, aki szerint a decemberig ígért és elvileg készülő lakáskoncepcióról eddig még semmi sem derült ki, sem a nyilvánosság, sem a lakók számára, a jelenleg érvényben lévő rendelet társadalmi következményeit pedig még fel sem mérték. A lakásgazdálkodás működésében azonban még mindig ez a rendelet érvényesül, szabályozásával arra kényszerítve a rendszert, hogy egyetlen eszköze a kilakoltatás legyen. 

Tavaly nyáron mindössze hét ügyintézőnek kellett volna megoldania a részletfizetési kérelmek egyéni elbírálását, holott Pécsett az önkormányzati bérlakásban élők 60 százalékának van lakbérelmaradása. A több mint 2000 háztartás helyzetének rendezése a lakásrendelet használható módosításának hiányában nehéz, lassú, és sok esetben eleve esélytelen.

A rendszerre az érdekvédelmi csoport megítélése szerint jelenleg érdemi lakáspolitika hiányában a szóbeli megállapodásokon alapuló lakáskezelés, a lakáskiutalási rendszer befagyása, az egyre romló állapotú lakásállomány és jogviszonyaikat sorban elveszítő bérlők jellemzőek. A követhetetlen nyilvántartás, a nem tisztázott jogviszonyok miatt sok esetben (tartozásra vagy a szerződés meg nem létére hivatkozva) elutasításra kerülnek azok a szociális lakbérigénylések is, amelyekre jogosultak lennének a bérlők. A szerződés nélkül bérlakásban élők száma csak növekedett, jelenleg több mint ezren élnek jogbizonytalanságban.

A pécsi AVM aktivistája szerint a testület egyelőre nem állt elő érdemi javaslattal az adósságok kezelésére, miközben következetesen figyelmen kívül hagyott olyan tényezőket, melyek utólagos vizsgálata elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a nehéz helyzetbe került lakók gondjai megoldódjanak. Ilyen például a kiszabott lakbér mértékének felülvizsgálata, illetve a tartozás visszamenőleges csökkentése. A sok esetben behajthatatlan adósság csak egy alacsonyküszöbű adósságrendező program kíséretében lenne elképzelhető. Pécsett sokáig létezett jól működő adósságrendező program, ezt azonban 2017-ben megszüntette a Fidesz.

„A Fidesz által megszüntetett szolgáltatás számtalan család számára jelentette az adósságcsapdából való kikerülés lehetőségét. Azóta egyedül az EU-s pénzből működő TOP programok akcióterületein élők vehettek részt együttműködésben, ám csak a projektidőszak végéig”

-mondta Fanni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg az önkormányzat nem képes partnerként kezelni a lakókat, addig a helyzet rendezésére tett kísérletek azt eredményezik, hogy emberek és családok kerülnek az utcára. Őket jelenleg csak a meghosszabbított moratórium védi lakhatásuk elvesztésétől. A lakhatási szervezet álláspontja szerint a tarthatatlan állapot megoldását a rugalmatlan, szankciókra épülő lakásrendelettel kellene megkezdeni.

Müller Tündér, az AVM helyi aktivistája azt nyilatkozta a Mércének: a sajtótájékoztatóval és a kérdésekkel arra szerették volna rávenni a testületet, hogy még a kilakoltatási moratórium lejárta előtt mutassanak valamit abból a lakásprogramból, amelyet elvileg készítenek – ám ez nem járt sikerrel.

Kóbor József LMP-s önkormányzati képviselő ugyan a Közgyűlésen, az AVM-re is hivatkozva, a napirend elfogadását megelőző kérdésében érdeklődött az önkormányzat Lánc utcai bérlakásokat érintő rövid- és középtávú terveiről, illetve arról, hogy várhatóak-e kilakoltatások, de végül a megcsúszott ebédidő miatt csak írásban kaphatott választ kérdésére. 

Úgy tűnik, a képviselőtestület a kilakoltatási moratórium lejártáig nem fog újra ülésezni. Müller Tündér szerint félő, ha a moratórium lejártáig semmi nem derül ki a készülő programból, decemberre sem készül majd el.

Ha nem születik hamarosan használható lakhatási program a városban, rengeteg család lakhatása kerül veszélybe.

A bérlakások kérdése nem csak Pécsett érzékeny kérdés. Az Országgyűlés nemrég szavazta meg azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a bérlők akár forgalmi értékük 30 százelékáért vehetnék meg az önkormányzati bérlakásokat. Így a kormány indokolatlanul támogat sok tízmillió forinttal majd olyanokat, akik erre egyébként nem szorulnának rá, miközben hasonló mértékű támogatás más csoportok számára semmilyen formában nem elérhető ma Magyarországon. A bérlakástörvény egyik legfőbb veszélye, hogy teret enged az ingatlanspekulációnak, ezzel a lakásmaffia újbóli megerősödésének, valamint a területi szegregációt is tovább súlyosbítja, a legszegényebbeket juttatva még kiszolgáltatottabb helyzetbe.