A Népszava információi szerint pont egy nappal a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt küldték ki a lakástörvény módosításának módosítását, amelyet Böröcz László fideszes képviselő nyújtott be. Az MSZP politikusa, Hiszékeny Dezső úgy fogalmazott a módosítással kapcsolatban: „már nemcsak a lóláb, hanem az egész ló kilóg”, ugyanis már nem is próbálják egy bérlakásokat érintő jogszabályba burkolni a valós célt – ami a budavári bérlakások megvásárlásának biztosítása a kormányközeli emberek számára.
A több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért.
A javaslat hatalmas tiltakozási hullámot indított el, civilek és politikusok is nemtetszésüket fejezték ki, hétfőn pedig 20 szakmai szervezet (többek közt A Város Mindenkié, a Habitat for Humanity, a C8 és a Civil Kollégium Alapítvány) kérte arra a képviselőket, hogy ne szavazzák meg sem az eredeti törvényjavaslatot, sem annak bármilyen módosítását.
„Mindezek alapján felhívjuk a Tisztelt Képviselőt, hogy ne szavazza meg sem az eredeti törvényjavaslatot, sem annak bármely módosító indítványát! Helyette kezdeményezzen széles körű valós szakmai és társadalmi vitát a Lakástörvény szükséges módosításáról, mely alapját képezheti a megfizethető lakáshoz jutásból kizárt, széles társadalmi csoportok helyzetének javítását célzó új lakáspolitikának” – írták.
A Népszava információi szerint az első verzióval szemben valóban jelentősen átírták az eredeti törvényt. Az új változat kizárólag olyan lakások esetében áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen vannak és annak védőövezetében, műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.
A bérlő viszont csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet. Ha viszont nincs még meg a szükséges öt éves bérleti jogviszony, akkor sem kell elkeseredni: csak ki kell várni az öt évet, majd egy éven belül benyújtani a kérelmet.
A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás után, illetve 2022. június végétől vehetik meg a bérlők. Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel, vagy egyéb jogcímen tartoznak az önkormányzatnak vagy az államnak vagy köztartozásuk van, nem vehetik meg a lakást.
Ezzel azt kívánják biztosítani, hogy „csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”.
A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve egyenes ági rokonai, örökbe fogadott gyermeke is megveheti, amire 4 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Aki már 1996 előtt is bérlő volt, a forgalmi érték 15 százalékát, 15-25 évi bérlésnél 50 százalékot, 5-15 év esetén 80 százalékot fizetne, így ismernék el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés további 5 százalék kedvezményt jelentene. A részletfizetés idejét 25-ről 15 évre csökkentették.
Azokat külön kezelnék, akik csere útján, a tulajdonjog elcserélésével szereztek bérleti jogot, nekik csak a forgalmi érték felét kell kifizetniük. A javaslat külön kitér rá, hogy a Budai Várnegyed mely részén (a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen) lehet ilyen feltételekkel megszerezni a lakást, legfeljebb kettőt, kivéve az öröklést.
Hiszékeny Dezső szocialista politikus szerint
„Ez egy nagyon szűk kegyelt réteg igényeit kiszolgáló kicsinyes jogszabály, amely kitűnően illeszkedik a Fidesz lakáspolitikájába, amelynek farvizén 300 milliárdot szórtak el az idén, holott ennyi pénzből több ezer bérlakást építhettek volna, amely valóban enyhíthetné a lakhatási válságot és segíthetné a mobilitást.”
Az A Város Mindenkié lakhatási csoport az alagútnál akciózott a lakástörvény módosítása ellen:
Egy tíz méteres molinót függesztettek ki STOP PRIVATIZÁCIÓ felirattal, hogy így tiltakozzanak a Böröcz-törvény ellen, amely a csoport álláspontja szerint lényegében megszünteti a szociális bérlakásszektort.
Az AVM az akcióval arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a lakásprivatizációs tövénymodosító javaslat elfogadása kártékony lakáspolitikai döntés.
A szóban forgó törvény ugyanis hosszú távon megszünteti nem csak a szegények, hanem a lakáspiacra belépni nem tudó, közszférában dolgozó, családi támogatással nem rendelkező fiatalok lakhatáshoz jutási esélyét is, ezzel növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A javaslat indokolatlanul támogat sok tízmillió forinttal olyanokat, akik erre egyébként nem szorulnának rá, ilyen mértékű támogatás ráadásul más csoportok számára semmilyen formában nem elérhető ma Magyarországon. Legfőbb veszélye, hogy teret enged az ingatlanspekulációnak, a lakásmaffia újbóli megerősödésének, valamint a területi szegregációt is tovább súlyosbítja.
„A 2015 után kibontakozó lakhatási válságra az államnak nem volt érdemi válasza, szinte kivétel nélkül egyoldalúan a magántulajdont és a magasabb jövedelmű, megtakarításokkal rendelkező felsőbb réteget részesítették előnyben (CSOK, falusi CSOK). A szociálisbérlakás-szektor ellehetetlenítése a kormány (lakás)politikájának „megkoronázása” lenne. Még nem késő visszavonni a javaslatot, követeljük, hogy lakásprivatizáció helyett a kormány kezdjen állami bérlakásépítésbe.”
-írják szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.
A javaslat a mai napon kerül a Törvényalkotási Bizottság elé, így alig pár nap marad az érdemi vitára a jövő hétre tervezett végszavazás előtt.
