Kósa Lajos és Dunai Mónika fideszes képviselők május 18-án benyújtott törvénytervezetükben olyan speciális szövetkezetek létrehozását javasolják a kisgyermekkel otthon lévők számára, amelyek célja, hogy a tagok rugalmas keretek között bekapcsolódhassanak a foglalkoztatásba, illetve közösséghez tartozhassanak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint azonban nem szövetkezetekre, hanem jól megfizetett részmunkaidős foglalkoztatásra lenne szükségük a kismamáknak.

Kósáék javaslatának szövege értelmében a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása” a foglalkoztatásba visszakapcsoláson keresztül, valamint a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadásának, valamint tapasztalatcserének az elősegítése.

A szövetkezet mindehhez  célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez, amely a tagok között nem osztható fel. A szervezet  által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni, az éves nettó árbevételnek pedig legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani.

A szövetkezet bejegyzése illetékmentes, nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni. A szövetkezeti tagok csak személyi jövedelemadót fizetnek, de adómentes élelmiszer- vagy étkezési utalvány juttatására is lehetőség nyílik.

A diák- és a nyugdíjas szövetkezetek mintájára megalkotott javaslat Kósa szerint a kismamák lehetőségeit bővíti, „szigorúan önkéntes alapon”. (A törvény szövege egyébként nem köti ki, hogy a szövetkezetbe csak édesanyák léphetnének be, mindenhol csak „kisgyermekkel otthon lévőket” említ, ennek ellenére Kósa a róla szóló kommunikációban következetesen „kismama-szövetkezetekről” beszél.) A politikus a szövetkezeti formát „igazi hungarikumnak” tartja, amely szerinte „kirobbanóan sikeres” is.

A kismama-szövetkezetek helyett „a részmunkaidős foglalkoztatás tisztességes megfizetése, annak törvényszintű korrekt rendezése és új lehetőségek kidolgozása lenne a megnyugtató megoldás a kisgyerekes anyák számára”, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. A szervezet sajtóközleményben reagált Kósa javaslatára, eszerint a szakszervezetek „kiakadtak” a tervezeten. A MASZSZ szerint a klubszerűen működő, zömében tapasztalatcserére alapuló kismama csoportok a közösségi platformokon jól működnek, mert ezeket éppen az érintettek hozták létre, saját igényük szerint, azonban

a kormány részéről inkább a részmunkaidős bérek megfelelő rendezésével és a 10 éve a nyugdíjminimum 28 500 forintos szintjén tartott GYES drasztikus megemelésével kellene a kisgyerekes anyáknak és családoknak segíteni. Emellett a családi pótlék összegének növelésére és megfelelő, megbízható részmunkaidős program létrehozására lenne szükség.

A kismama-szövetkezetek ötlete már több évvel ezelőtt felmerült, Novák Katalin egy 2018-as interjúban hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti forma válasz lehetne arra a problémára, hogy a „hagyományos keretek között, egy hagyományos munkahelyen” nagyon nehéz rugalmas munkaköröket találni. Ahogy arra Kósa is utalt május 19-i Facebook-bejegyzésében, a kismama-szövetkezetek a 2017-ben létrehozott nyugdíjas szövetkezetek mintájára működnének. Ezekben nem munkabérként, hanem tagi jövedelemként vehetik fel keresetüket a tagok, ami azt jelenti, hogy nem kell se egészségbiztosítási, se nyugdíjjárulékot fizetni utána, csak személyi jövedelemadót.

A MASZSZ-szal ellentétben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üdvözölte a kisgyermekesek munkavállalását segítő szövetkezetek tervét, mivel az új, rugalmas foglalkoztatási forma tovább bővítheti a munkavégzési lehetőségeket, és hozzájárulhat a családi élet és a hivatás, a munka világa összeegyeztethetőségéhez is. A VOSZ úgy véli, a szabadon, egyéni igények alapján, önkéntesen vállalható munkavégzés által növekedhet a szövetkezeti tagok és családjaik életszínvonala, emellett szociális és kulturális szolgáltatásokat is kaphatnak, írja a 24.hu.

Az Amnesty International 2020-as magyarországi kutatása egyébként arra mutatott rá, hogy a kisgyermekes édesanyák helyzete meglehetősen bizonytalan a munkaerőpiacon. A jelentés szerint ugyan kifejezetten tiltja a Munka törvénykönyve, sok munkáltató mégis közvetlenül az után bocsátja el valamilyen mondvacsinált indokkal a munkavállalót, hogy az közölte: gyereket vár. A veszélyeztetett terhes nők még ennél is kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, az ő esetükben ugyanis a munkáltató nem tudhatja, hogy a munkavállaló meddig tudja a feladatát ellátni a szülési szabadsága előtt, így inkább elbocsátja, hogy új embert vehessen fel a helyére.

További probléma, hogy míg a munkáltató a törvény szerint köteles ajánlatot tenni a munkavállaló bérének kiigazítására szülési/szülői szabadságról való visszatérését követően, nincsen jogi következménye annak, ha ezt mégsem teszi meg, és az évekkel ezelőtti bért fizeti továbbra is a frissen visszatért munkavállalónak. A részmunkaidővel is gondok vannak: bár lehetőség lenne 20 órás munkaidőt kérni a munkáltatótól, ennek ellenére a kisgyermekes anyák a legtöbb esetben mégsem élhetnek ezzel, a gyermek megbetegedése miatti hiányzásokat pedig nem ritkán a tizenharmadik havi bónusz elvételével büntetik a munkáltatók, miközben minden irányból az az elvárás nehezedik a nőkre, hogy elsősorban ők gondoskodjanak a gyerekükről.

A kismama-szövetkezetekről szóló törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.