Hétfőn végképp láthatóvá vált a kormány nyilvánosságra hozott helyreállítási terve alapján, hogy a sok helyütt az egyetemek számára anyagi haszont várva végigvitt modellváltás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Mindeközben a kormány jövő évi adócsomagja előbb kedvez a vagyonkezelőknek, mint a magánszemélyeknek.
A kormány hivatalos társadalmi egyeztetési oldalán először április 14-én jelent meg egy, a helyreállítási alap felhasználásáról szóló, a 9 nagyobb célterületet megkülönböztető anyag, ebben az szerepelt, hogy az egyetemek megújítására 1191 milliárd forintot szán a kormány.
Mint arról a Mérce is beszámolt korábban, a modellváltás mellett korteskedő kancellárok érve gyakran az volt az alapítványosítás mellett, hogy ha most nem „hajolnak le a pénzért”, az egyetemek kimaradnak a „nagy EU-s pénzosztásból”, a dolgozóknak beígért kétszer tizenöt százalékos béremelésből, valamint a közbeszerzési folyamatok egyszerűsödéséből.
Nem sokkal később aztán kiderült, hogy a Bizottság helyreállítási munkacsoportja egy munkavacsorán közölte a kormánnyal: az alapítványokba kiszervezett egyetemek számára nem fognak tudni pénzt adni. Ezt követően Gulyás Gergely április 24-én jelentette be nyilvánosan, hogy a kormány nem kér a helyreállítási hitelből, csak vissza nem térítendő támogatásokat vesz igénybe, a felsőoktatás fejlesztését pedig megoldják saját költségvetésből.
A múlt héten szerdán Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár közölte, hogy a kormány már le is adta a helyreállítási terv új, csökkentett, „hitelmentes” verzióját, amelyről azonban még annyi társadalmi egyeztetés sem történt, mint a teljes összeget lefedő, korábbi változatról.
Az új felhasználási terv részleteiről akkor nem árult el sokat a kormány, e hét elejéig kellett várni arra, hogy megjelenjen a teljes dokumentum a kormány weboldalán (egyébként mindössze két perccel a vonatkozó parlamenti bizottsági ülés kezdete előtt, ahogyan arra Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is rámutatott).
A hétfőn megjelent bontás szerint azonban a korábban az egyetemek megújítására szánt tétel teljes mértékben eltűnt a kiadások közül. Van ugyan egy „felsőoktatási képzések ágazati modernizációja” nevű célterület, de ez csak egy részét képezi versenyképes munkaerőre kért támogatáscsomagnak, és összesen csak 281 milliárd forintot tesz ki a teljes alapból. Ez – bár részben fedezi az egyetemi átalakítási költségeket – meg sem közelíti a kormány által beharangozott és az alapítványi modell indokaként felhozott 1500 milliárd forintos fejlesztési forrást.
Mindeközben, ha uniós pénzben nem is, könnyített adózásban – úgy tűnik – mindenképp részesülnek a vagyonkezelő alapítványok.
A Népszava elemzése szerint a jövő évi adócsomag-javaslat alapján a pénzügyminisztérium célja az, hogy a Fidesz által létrehozott vagyonkezelő közalapítványoknak, melyek kuratóriumait pártmunkásokkal töltötték fel, minél kevesebb adót kelljen fizetniük.
Ennek érdekében módosul ugyanis az illetéktörvény, a társasági adótörvény és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira a lap cikke szerint azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása pedig magukat a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”. A kormány ezenkívül illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit az alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokoltak.
A lap hozzáteszi, választási év ellenére a magánszemélyek már nem kapnak ehhez hasonló ajándékot a kormánytól: az szja- törvényt például csak technikailag módosítja a kormány, vagyis nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről; az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el; illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Sem az áfatörvényben, sem az illetéktörvényben nem lesznek olyan könnyítések, amelyek közvetlenül érintenék a magánszemélyeket, vagyis nincs szó áfacsökkentésről.
Az Oktatói Hálózat hétfőn közleményben mutatott arra, hogy a végül csekély anyagi kompenzációval járó, és a vagyonátmentést immáron adócsökkentéssel is megtámogatva megkönnyítő alapítványi struktúrákra való átállásért súlyos árat fizettek az egyetemek:
„Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést.[…] Az egyetem alapítványi kiszervezésével elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogállása, és nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát. A kormány a zsarolás és fenyegetés mellett sosem látott pénzeső ígéretével vette rá a kiszemelt egyetemek közvéleményének jelentős részét a „modellváltás” támogatására. A pénzeső forrását az EU helyreállítási alapjából felvett kölcsön jelentette volna, bőséges lehetőségeket nyújtva a pénzek szokásos megdézsmálására. Ez az elképzelés azonban néhány hét alatt megbukott, miáltal a csábító ígéretek megalapozatlanságára is fény derült. Maradt a munkajogi kiszolgáltatottság, és még a megígért béremelés is bizonytalanná vált.”
