A Zágráb a Miénk (Zagreb je Naš, röviden ZjN) polgármester-jelöltje, Tomislav Tomašević nagy arányban nyerte a zágrábi polgármester-választás első fordulóját az exit pollok szerint, a szavazatok 48,6 százalékának megszerzésével. Tomašević eeszerint mintegy 37 százalékoz vert a verseny második befutójára, Jelena Pavičić Vukičević-re, aki 11,49 százalékra számíthat, fej-fej mellett a harmadik helyen lévő Miroslav Škoro-val (11,35%)
Croatia (Zagreb mayoral election), Ipsos exit poll:
Tomašević~G/EFA: 48.6% (+44)
Vukičević-*: 11.5% (new)
Škoro→ECR: 11.3% (new)
Filipović-EPP: 10.3% (new)
Klisović-S&D: 6.1% (new)
…+/- vs. 2017 election
➤ https://t.co/HrYpQy1ksE#izbori #Zagreb #Hrvatska pic.twitter.com/5gIEnnpukh
— Europe Elects (@EuropeElects) May 16, 2021
Frissítés 05.17.
A május 30-án tartandó második fordulóba végül Miroslav Škoro jutott be Tomašević mögött. A baloldal jelöltje 45%-ot, Škoro 12.2%-ot kapott.
A ZjN-t 2017-ben alapították szakszervezetek, szociális vállalkozók és kulturális dolgozók és aktivisták, akik az idén év elején váratlanul elhunyt zágrábi polgármester, Milan Bandić által fémjelzett, 21 évig regnáló jobboldali-populista, korrupt városvezetést akarták megdönteni, és a helyére municipalista (helyi önkormányzatiságon keresztül politikai változást elérni akaró), baloldali, szociális igazságosságra és a fenntarthatóságra építő politikát állítani.
A polgármesteri szék elnyerésére leginkább esélyessé vált Tomislav Tomašević és a ZjN programjának lényege, hogy a horvát főváros kevesebb energiát használó környezetbarát rendszerben, napelemekkel, biztonságos szemétfeldolgozással, felújított vízművekkel, újrahasznosítással, és jobban a város életébe integrált, kevés széndioxid-kibocsájtással járó közösségi közlekedéssel működjön.
Szintén programjuk markáns eleme megfizethető önkormányzati lakásokkal, több közösségi térrel, egyenlőbb hozzáférést biztosító egészségügyi, óvodai és szociális szolgáltatásokkal (kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgássérültekre, mentális problémákkal élőkre, az idősekre, családi erőszak áldozataira, stb.) építő várospolitika. Tomaševićék ugyanakkor nép által hozzáférhetőbbé, atyáskodó centrális vezetés nélkülivé tennék a városházát.
A ZjN indult a 2020-as horvát országgyűlési választásokon is, mégpedig a szintén újbalos Mozemo! (Képesek Vagyunk!) platformmal koalícióban, és sikerült is rögtön 7 százalékot szereznie a formációnak, ami hét képviselői helyet hozott. Bár belső viták végül decemberben koalíciós szakítást hoztak, a két progresszív politikai irányzat továbbra is egymással szoros kapcsolatban dolgozik.
Ha a ZjN-hez hasonló magyar szerveződésekre (A Város Mindenkié, Magyar Természetvédő Szövetség, Levegő Munkacsoport, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász, szakszervezetek, mozgássérültek, stb.) gondolunk, a 2017 tavaszára, éppen a polgármester túlhatalmának korlátozására létrejött ZjN ezektől éppen abban különbözik, hogy a környezeti- és klímaaktivizmust, a szociális bérlakások ügyét, a hajléktalan emberek jogvédelmét egyszerre, egy közös koordináló bizottság égisze alatt képviselik, egységesen szerveztek akciókat minden fronton, és még a város általuk kívánatos politikájáról, annak kereteiről (több helyi demokrácia, részvételi költségvetés, autóforgalom korlátozása, társadalmi egyenlőség, környezetszennyezés korlátozása, dzsentrifikáció-ellenesség) is együtt, egymással szerves egységben szerepelnek a kiáltványukban, ahogy arra Tóth Csaba 2020-as cikkében emlékeztetett a Mércén.
A civil társadalom szintjéről tehát a szervezeti háló végül a direkt politikai erő szintjére lépett tovább.
A Mércén nemrég jelent meg Paul Stubbs eredetileg Lefteast-re írt elemzése a horvát municipalista zöld baloldal lehetőségeiről az önkormányzati választásokon.
