A német Spiegel szerezte meg a Zöldek (Grüne) frakciójának most elfogadott programtervét, amely szerint az őszi választások elé igen jó esélyekkel tekintő párt egyértelmű pozíciót vett fel a nők reproduktív jogait érintő kérdésekben.
A Zöldek javaslata szerint egész Németországban javítanák, fenntarthatóvá és mindenhol folyamatosan elérhetővé tenné az abortuszellátást. A terv szerint kötelező lenne biztosítani mindenhol az elegendő számú terhességmegszakítást végző orvost és egészségügyi személyzetet.
A kérdés azért is igényelt egyértelmű állásfoglalást, mert Németországban egyre nehezebb abortuszt végző klinikát találni: a Szövetségi Statisztikai Hivatal Spiegel által idézett adatai szerint az elmúlt húsz évben megfeleződött a terhességmegszakítást végző praxisok száma országosan.
A beavatkozásokat végző orvosok egyre inkább elöregednek, és tovább rontott a helyzeten a koronavírus-járvány is, mivel ezen orvosok nagy része az életkori rizikócsoportba tartozott, és ezért nem, vagy csak korlátozottan álltak rendelkezésre.
„Nekünk, Zöldeknek egyértelmű, hogy mindenfajta abortusz-szabályozás központjában a nők és terhesség kihordására képes emberek önrendelkezése kell, hogy álljon. Ezzel a javaslattal a parlamenti képviselőcsoportunk adósságot törleszt: egyértelművé tesszük az abortusszal kapcsolatos álláspontunkat.”
– nyilatkozta a Spiegelnek Ulle Schauws, a Zöldek szóvivője.
Magyarország tavaly ősszel 32 másik állammal, többek közt az USA-val, Brazíliával, Szaúd-Arábiával, Lengyelországgal és Belarusszal együtt aláírt egy nyilatkozatot, amelyet a sajtó többnyire egy „abortuszellenes koalíció” alapító gesztusaként írt le.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyan akkor sietve kijelentette, hogy a kormánynak nincs arra vonatkozó terve, hogy szigorítson a jelenleg érvényes abortuszszabályozáson, azonban újdonsült szövetségeseink némelyike „a női egészség” és „a család megerősítésének” témájában a leghatározottabban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a terhességmegszakítás gyilkosság, amellyel szemben az államnak kötelessége törvényi erővel fellépni.
Lengyelországban, mint ismeretes, az alkotmánybíróság tavaly október 22-én döntött úgy, hogy az akkor érvényes, eleve rendkívül szigorú abortusz szabályozást tovább szigorítja. A döntés alapján megalkotott jogszabály azóta jogerőre is emelkedett, így januártól kezdve Lengyelországban csak akkor kérhető művi terhességmegszakítás, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha a magzat kihordása életveszélyt jelentene a nő számára. A korábbi szabályozáshoz képest ez annyiban szigorúbb, hogy a beteg magzat elvetetését sem engedélyezi, még akkor sem, ha az biztosan nem életképes.
Az alkotmánybírósági döntést követően a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki az országban: nem egyszer például százezres tömeg gyűlt össze a nagyvárosokban. A tüntetések két fő követelése az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság Párt kormányának lemondása.
