Vasárnap délelőtt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Fókuszban az ember címet viselő online rendezvényén prezentálta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, hogy szerinte hogyan kellene elkölteni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kompenzációjára szánt uniós forrásokat.
A prezentáción jelen volt Andor László volt uniós biztos, egyetemi tanár is, aki arról beszélt a helyreállítási csomag kapcsán, hogy a 2008-as gazdasági válság kezeléséhez képest alapvető elmozdulást lát az Unió részéről a mostani válságkezelési programban. Úgy véli, 2020 akkora „sokk” volt az Unió számára, hogy az átlépett a saját árnyékán és félresöpört olyan korábbi tabukat, amelyek korábban az európai költségvetés körül éltek, például azt, hogy az uniós költségvetés az összjövedelem egy százaléka lehet csak – ez majdnem megduplázódott. De korábban tartotta magát az az elv is, hogy a közös európai költségvetés terhére nem szabad kölcsönt felvenni, most viszont erre is sor került.
A mostani válságkezelés újdonsága Andor szerint, hogy nem a pénzügyi rendszer rendezése élvez prioritást, aminek a folyamányaként a gazdaság valahogy helyreáll, végül pedig a szociális helyzet esetlegesen rendeződik, hanem arról van szó, hogy ahogyan jött a világjárvány, az Európai Bizottság azonnal kezdeményezett egy olyan 100 milliárd eurós hitelcsomagot, amelyből a dolgozók bérét ki lehet fizetni annak érdekében, hogy ne kelljen elbocsátani őket, majd pedig később, ha már helyreállt az országok gazdasági működése, akkor ezt a tagállamok visszafizetik. Vagyis együtt jár a gazdasági válságkezeléssel a szociális válságkezelés, sőt egy két nappal ezelőtti ún. „szociális csúcson” megállapodtak a kormányfők, hogy ki kell használni ezt a helyzetet a szociális jogok megerősítésére, mert a korábbi válságban úgy tűnt, hogy a szociális jogok eróziója történik, sőt bizonyos EU-s döntések kapcsán felmerült, hogy azok inkább aláássák a jóléti védőhálót.
Az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében (amely egy 672,5 milliárd eurós tételt jelent a teljes 1500 milliárd eurós, NextGenerationEU nevet viselő helyreállítási gigacsomagon belül) 6000 milliárd forintot szánt Magyarországnak, de úgy tűnik, hogy a kormány ebből csak 2500 milliárd forintot szeretne felhasználni, arra hivatkozva, hogy szeretné elkerülni az ország eladósítását.
A vasárnapi eseményen Karácsony Gergely megjegyezte, hogy szerinte ez visszás érvelés, amennyiben például Paks 2-ra és a Fudan Egyetem-re is sokkal rosszabb feltételek mellett vett, vesz fel orosz illetve kínai hitelt a kormány.
Éppen ezért Karácsony a teljes, 6000 milliárd forintos összeget lehívná (amelynek egy része vissza nem térítendő támogatás, egy része pedig hitel – ez utóbbiból nem kérne Orbán Viktor miniszterelnök a kormány kommunikációja szerint).
A főpolgármester szerint ezeket a helyreállítási támogatásokat a koronavírus járvány miatt bajba jutottak szociális és egészségügyi védelmére kellene fordítani, felgyorsítani a gazdaság és társadalom alkalmazkodását a digitalizációhoz és a még több beton helyett hatékonyan fellépni az éghajlatváltozással szemben.
Mivel a tavaly nyári uniós alku alapján az Európai Bizottság azt várja, hogy a tagállami RRF-források legalább 37%-a a zöld átállásra, további 20%-a pedig a digitalizációra menjen, így ez a két cél már eleve az 57%-át meghatározza az 5900 milliárd forintos keretnek. Fontos azonban, hogy zöld és digitális fejlesztésnek sokféle beruházás, átalakítás besorolható, így az 57%-nyi rész nemcsak a két dedikált célterületből fog összejönni, hanem más programoknak is lehet digitalizációs és zöld „lába”.
Az alábbiakban a helyreállítási támogatás Karácsony-féle alternatív változatának a főbb pillérei szerinti összesítésben közöljük az adott területekre szánt összegeket, a részletes bontás megtalálható a fentebb beágyazott prezentációs videóban, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének oldalán:
Szociális és egészségügyi intézkedések (összesen 2705 milliárd forint):
- anyasági és családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése – 695 milliárd forint
- álláskeresési járadék meghosszabbítása és kiterjesztése – 135 milliárd forint
- egészségügyi dolgozók munka- és bérfeltételeinek javítása – 500 milliárd forint
- közoktatás (óvodai és iskolai esélyegyenlőség javítása, korai iskolaelhagyók visszahozatala az oktatásba, fenntarthatóságra és demokráciára nevelés) – 365 milliárd forint
- lakhatási feltételek javítása (lakásállomány javítása,önkormányzati bérlakások felújítása és építése, adósmentő program) – 1010 millárd forint
Gazdaság talpra állítása (összesen 500 milliárd forint):
- a magukra hagyott mikrovállalkozások újraindítása – 100 milliárd forint
- kis- és közepes vállalkozások újraindítása – 75 milliárd forint
- helyi gazdaság fejlesztési program – 100 miliárd forint
- csomagolásmentes kereskedelem – 65 milliárd forint
- tartós gazdaság program – 160 milliárd forint
Fellépés az éghajlatváltozással szemben (2070 milliárd forint):
- alapjaiban megreformálni az energiapiacokat
- csökkenteni a közlekedési eredetű kibocsátásokat
- javítani a közösségi közlekedés infrastruktúráját
- átalakítani a vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás kereteit
- a hulladékgazdálkodást körforgásos pályára kell átállítani
Modern, digitális és átlátható Magyarország (725 milliárd forint):
- a digitális infrastruktúra javítása
- a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló jogszabályi és intézményi rendszer fejlesztése
- a közbeszerzési információs rendszer fejlesztése
- a korrupcióellenes programok fejlesztése és kiterjesztése, átláthatóság
Arról, hogy a kormány hogyan költené el a helyreállítási forrásokat tavaly december elején jelent meg az első vázlatos, 13 oldalas anyag, abban még 5760 milliárd forintos keret szerepelt és azt bocsátották először társadalmi egyeztetésre. Aztán február elején megjelent a Magyar Közlöny egyik rendeletében az a 9 cél, amelyek mentén a kormány fel akarja használni a forrásokat, majd az RRF-terv mellé elkezdtek megjelenni a különböző területek részleteit terveit kibontó anyagok. A múlt héten azonban Orbán Viktor és Ursula von der Leyen találkozóján kiderült, hogy a kormány váratlan ellenállásba ütközött a Bizottság részéről az alapítványokba kiszervezett felsőoktatás finanszírozását illetően, ezt követeőn a kormány arról kezdett kommunikáni, hogy Magyarország az összeg kevesebb mint felét igényli, csupán a vissza nem térítendő támogatás részt. Az erre a 2500 milliárdra vonatkozó felhasználási koncepcióról egyelőre semmilyen információ nem áll rendelkezésre.
A kormány heyreállítási tervvel kapcsolatos reakcióit Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képvisletének vezetője nemrég úgy kommentálta: ” Magyarország történetének egyik legnagyobb pénzügyi támogatási csomagjáról egy átláthatatlan, pillanatonként 180 fokos irányváltást hozó, a stratégiai szakmai megfontolások érvényesítését és a megfelelő társadalmi konzultációt eleve kizáró kaotikus kapkodás keretében döntenek. Ebben a tervben az lesz benne, ami éppen eszükbe jut, és át tudnak nyomni a Bizottságon. Sem távlati irány, stratégia, sem a magyar helyzettel és fejlesztési tervekkel megteremtett koherencia, sem a válság tényleges hatásaira való reagálás, sem a magyar gazdaság 21. századi, fenntartható és digitális pályára állítása nem fogja részét képezni. ”
