A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége, a FEANTSA a francia Pierre Abbé Alapítvánnyal összefogva, az Európai Unió szociális találkozójának alkalmából publikálta hajléktalanokról szóló jelentését, írja a Népszava. A tanulmányból kiderült, hogy hazánkban sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a hajléktalan emberek számát, ám egyre több köztük a nő és az idős, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 között.

A tanulmány szerint Magyarországon minden harmadik szegény háztartás túlzsúfolt, a lakosság nyolc százaléka pedig súlyos lakhatási gondokkal küzd.

Egy Budapesten és több más településen végzett felmérésből az derült ki, hogy az országban 2020 februárjában 7604 hajléktalan ember élt, közülük 3067 a fővárosban. A 27 uniós tagállamot és az Egyesült Királyságot vizsgáló jelentés szerint itthon a hajléktalan emberek a családi, párkapcsolati problémákat jelölték meg helyzetük fő okaként: a megkérdezettek 45 százaléka számolt be erről.

A lakosság 22 százaléka, a szegénységben élőknek pedig 37 százaléka élt már olyan helyen, ahol a mennyezet beázott, a falak nedvesek voltak, a padlózat és az ablakkeretek pedig szétrohadtak.

Az ilyen rossz körülmények között élők száma az elmúlt 10 év alatt 54 százalékkal nőtt, így Magyarország a második legrosszabbként teljesító tagállam az Unióban. Emellett minden ötödik, gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik.

A jelentés azt is megjegyzi: a 2009 és 2019 közötti időszakban a magyarországi lakásárak, illetve lakásbérleti árak gyorsabban emelkedten az EU-s átlagnál is – előbbi 77, az utóbbi 42 százalékkal nőtt.