Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bizonyosabbat, mint a kocka: mi várható 2022-ben a „bizonytalan” szavazóktól?

A közvélemény-kutatási adatok szerint Magyarországon a bizonytalanok aránya rendszerint 30-40 százalék között mozog. Bár a különféle felmérések másként nevezik meg és különféleképpen jelölik ki azt a csoportot, amelynek a választási preferenciája ismeretlen, sok múlhat azon 2022-ben, hogy a „bizonytalanok” elmennek-e szavazni, és ha igen, kire fognak voksolni.

Ezekre a kérdésre próbált választ adni a Republikon Intézet által készített elemzés, amelyet szerdán este ismertettek egy online konferencián.

Az elemzés alapját egy 5 ezer fős mintán végzett kutatás adta, amelyet Bige László felkérésére 2020. január 8-a és február 4-e között végzett a Závecz Research.

Ki és miben bizonytalan?

Az 5000 megkérdezett 29 százaléka volt bizonytalan szavazó, ők azok, akik vagy nem neveztek meg egyetlen pártot sem, vagy úgy nyilatkoztak, hogy nem mennének el szavazni, esetleg nem kívántak válaszolni a közvélemény-kutatást végzők kérdésére.

A Republikon Intézet úgy találta, hogy a 29 százaléknyi bizonytalan 45 százaléka biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni 2022-ben.

Ennek a csoportnak a vizsgálatából az derül ki, hogy a megnyilatkozásaik alapján inkább az ellenzéki csoportosuláshoz húznak.

A bizonytalanok fele válaszolt arra a kérdésre, hogy kormányváltásnak örülne-e vagy annak, ha a Fidesz kormányozna tovább: a bizonytalanok 12 százaléka szeretné, ha a következő választás után is a Fidesz és a KDNP szövetsége kormányozna, míg 38 százalékuk annak örülne, ha változás történnék a kormányon.

A bizonytalanok több mint 80 százaléka teljesen vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy a „Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez”, illetve hogy Magyarországon elsősorban az tud előrejutni, aki kormányzati protekcióval bír. Továbbá a  bizonytalanok több mint fele elégedetlen a kormány oktatáspolitikájával és a gazdasági helyzet kezelésével is.

Tünetértékű, hogy 70 százalékuk nem osztja azt a véleményt, hogy az EU bevándorlókat kívánna Magyarországra kényszeríteni.

S ez a csoport – amely nagyobb részt szakmunkásokból verbuválódik és a dél-dunántúli és a dél-alföldi régiókban él – nem a közmédiából vagy a szélsőjobboldali sajtóból tájékozódik.

Ebből Mikecz Dániel, a Republikon elemzője az előadásában arra következtetett, hogy az ellenzéknek lehet nagyobb tartaléka a bizonytalanok körében.

Ám ez nem feltétlenül van így.

Bizonytalan bizonytalanok

Az online beszélgetésen Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet munkatársa elmondta, hogy azok közül, akik most nem tudnak pártot választani, a Politikatudományi Intézet felmérése szerint 16 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy az előző választások egyikén a Fideszt támogatták.

Továbbá az a körülmény sem támasztja alá a képzetet, miszerint a bizonytalanok körében az ellenézki csoportosulás bír nagyobb tartalékkal, hogy az elmúlt időszakban a bizonytalanokhoz milyen témák jutottak el:

az első két helyen a járvánnyal kapcsolatos hírek végeztek, utána viszont a Fidesz által uralt témák következtek, az otthonteremtési támogatást és az orvosok bérrendezését említették a megkérdezettek.

Azaz a bizonytalanok számára kedvező kép alakulhat ki a jelenlegi kormányzásról.

A különböző következtetések mögött az az ok áll, hogy míg a Republikon Intézet a bizonytalokon egy szélesebb csoportot ért, addig a Politikatudományi Intézet az „ismeretlen preferenciájú” népességen belül bizonytalanoknak csak azokat tekinti, akik nem tudják, kire szavaznának.

Utóbbiak csoportjára három tulajdonság jellemző: a ciklikusság, azaz egy választási cikluson belül is változik a bizonytalanok csoportjának mérete; a cirkuláció, azaz a csoport át- és átrendeződik, sokan távoznak és érkeznek a választási ciklus időszakaiban; s a dinamika, azaz a csoport mérete is különféle időszakokban másként változik.

Kihez szóljak immár?

A kutatók az online beszélgetés végén azt latolgatták, hogy a kormánypártok és az ellenzéki csoportosulások milyen módon szólíthatják meg a bizonytalanokat.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint az ellenzéknek célszerű lenne munkamegosztást végeznie, hiszen az ellenzék különféle alakjai nem ugyanahhoz a választói körhöz szólnak. Mikecz Dániel úgy vélte, hogy bizonyos kérdésekre a közös válasznak is meg kellene születnie, hiszen most még bizonytalan, hogy az ellenzék gazdaságpolitikája miben is áll, s a választók legfeljebb azt sejtik, hogy nem ugyanolyan, mint a Fidesz gazdaságpolitikája.

Míg Csizmadia szerint különös kihívás lesz az ellenzéknek meggyőzni a szavazóit arról, hogy a kormányváltás nem jár együtt az ország stabilitásának megingásával, Mikecz azzal számol, hogy a Fidesz könnyűszerrel érvelhet úgy, hogy az esetleges kormányváltás után a családi adókedvezmények és más juttatások elvesznek.

Az online beszélgetést Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója vezette. A beszélgetés itt tekinthető meg:

A közvélemény-kutatások publikálásakor gyakran a „bizonytalanok”-nak nevezett választói csoport váltja ki a legnagyobb…

Közzétette: Republikon Intézet – 2021. május 5., szerda

(Republikon Intézet, Magyar Narancs, Friedrich Ebert Stiftung)

 

Címlapkép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond, mögötte Kövér László házelnök az Országgyűlés ünnepi ülésén 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Fotó: MTI/Máthé Zoltán.