Kétoldalas levélben fordult Lengyelország csehországi nagykövetsége márciusban a cseh egészségügyi minisztériumhoz, hogy felkérje az ország kormányát, ne tegye lehetővé a lengyel nőknek a könnyebb terhességmegszakítást.
Az Antoni Wręga lengyel diplomata által aláírt dokumentummal kapcsolatban mind a lengyel, mind a cseh sajtó kérdésekkel fordult a követséghez, illetve a cseh egészségügyi minisztériumhoz vasárnap.
Az éppen a cseh felsőház előtt lévő törvényjavaslat szabályozná, hogy milyen körülmények megléte esetén lehetne külföldi nőknek biztosítani az abortusz lehetőségét Csehországban. A törvénymódosítás külön súllyal érintené a lengyel nőket, hiszen országukban nemrég szigorították brutálisan az abortusz-szabályozást, gyakorlatilag megtiltva annak majdnem minden formáját.
A levél siet leszögezni, hogy Lengyelország természetesen tiszteletben tartja a Cseh Köztársaság szuverenitását, a cseh törvényhozás rendjét és a cseh társadalom többségének véleményét abortusz kérdésében, ugyanakkor elvárják
„ugyanezt a hozzáállást és a demokratikus döntések, valamint a kulturális értékek tiszteletben tartását a cseh féltől is.”
„Ennélfogva a lengyel-cseh kapcsolatok oldaláról nézve szerencsétlennek tartanánk, ha a kereskedelmi abortusz-turizmust [sic!] legalizáló törvényjavaslatot nyíltan a meg nem született emberek életének védelmét szolgáló lengyel törvények megkerülésével igazolnák, és ezek a javaslatok szándék szerint lengyel polgárokat a lengyel törvények megsértésére buzdítanának, egy országaink közti jó viszonnyal összeegyeztethetetlen lépésként.”
A cseh egészségügyi miniszter válaszlevele is kiszivárgott a cseh sajtóban, ebben Jan Blatný arról tájékoztatja a lengyel követség munkatársait, hogy hivatalának vajmi kevés ráhatása van a szenátusi döntésekre, ugyanakkor leszögezi, hogy minisztériumának álláspontja szerint az abortuszt lehetővé tenni külföldi nőknek, a lengyeleket is beleértve, teljesen összhangban van az EU-s joggal.
Mint ismeretes, a lengyel alkotmánybíróság tavaly október 22-én döntött úgy, hogy a jelenleg érvényes, eleve rendkívül szigorú abortusz szabályozást tovább szigorítja. A döntés alapján megalkotott jogszabály azóta jogerőre is emelkedett, így januártól kezdve Lengyelországban csak akkor kérhető művi terhességmegszakítás, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha a magzat kihordása életveszélyt jelentene a nő számára. A korábbi szabályozáshoz képest ez annyiban szigorúbb, hogy a beteg magzat elvetetését sem engedélyezi, még akkor sem, ha az biztosan nem életképes.
Az alkotmánybírósági döntést követően a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki az országban: nem egyszer például százezres tömeg gyűlt össze a nagyvárosokban. A tüntetések két fő követelése az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság Párt kormányának lemondása.
#Strajkkobiet przechodzi al. Jerozolimskimi obok Dworca Centralnego. pic.twitter.com/Jatnz2uJBm
— Marcin Terlik (@MarcinTerlik) January 27, 2021
Kinga Stańczuk, a lengyel baloldali Razem párt aktivistája tavaly ősszel a Mércének adott interjújában kiemelte, hogy a lengyel alkotmánybíróságon már évek óta nem a megfelelő módon történik az eljárások lefolytatása, jogvédő csoportok szerint az abortusz szigorításáról szóló döntés sem jogszerű keretek között dőlt el. Ráadásul magát a bíróságot
„évek óta manipulálják, a Jog és Igazságosság (a lengyel kormánypárt) olyan bírókat nevezett ki, akiknek jogi értelemben nem lenne szabad ott lenniük”
– állítja Stańczuk.
Az abortusz szigorításának kérdése azok után került az alkotmánybíróság elé, hogy egy csoport jobboldali parlamenti képviselő előterjesztette a javaslatot – a most a döntés elhalasztásáról döntő kormánypárt is képviseltette magát ebben a csoportban. Ennek ellenére például Jarosław Kaczyński (a Jog és Igazságosság párt vezetője) nem volt elégedett a kimenettel. Bár a személyes véleménye szerint a nőknek sosem lenne szabad abortuszra menniük, a teljes tiltást nem támogatta, sőt, 2016-ban szavazott is ellene.
