Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Thaiföldön olyan törvénnyel reguláznák a civileket, amilyent a magyar kormány éppen visszavonni kényszerül

Thaiföldön most épp egy, a hazai civiltörvényhez hasonló, ám több helyen még sokkal durvább tervezetet készülnek elfogadni a civil szervezetek szabályozására, pont mikor itthon a kormány már annak visszavonására készülne.

A thaiföldi kormány az átláthatóság jegyében igyekszik elfogadtatni a szervezetek   szabályozásával kapcsolatos törvénytervezetet, aktivisták szerint azonban a rendelkezés csak azt a célt szolgálja, hogy a hatalom elhallgattassa az ellenvéleményeket és korlátozza a polgári szabadságjogokat.

Amennyiben a javaslatot elfogadják, a civil szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat a belügyminisztériumnál, ahol kötelesek beszámolni az éves költségvetésükről, valamint hogy milyen forrásból működnek, és be kell mutatniuk minden pénzügyi jelentésüket is.

Rachada Dhnadirek kormányszóvivő azzal indokolta a törvény szükségességét, hogy átláthatóbbá teszi a nonprofit szervezetek tevékenységeit, valamint elszámoltathatóságukat is elősegíti. A szóvivő szerint számos civil szervezet működik Thaiföldön, azonban csak 87 beregisztrált csoportról tudnak. A törvény elősegítené a kormányt, hogy jobban átlássa őket.

Az Amnesty International szerint azonban a törvény lehetővé tenné a kormánynak, hogy korlátozza a külföldről támogatott nonprofit szervezetek munkáját, valamint a bírósági eljárást megkerülve nyomozhatná le a civil szervezetek irodáit és azok tagjait.

A jogszabály azt is lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy börtönbe zárják az a nonprofit szervezetek képviselőit, és illegálissá nyilvánítsák a nem regisztrált civil szervezeteket.

Josef Benedict, a CIVICUS Monitor egyik kutatója a Deutsche Wellének úgy nyilatkozott, a törvénykezés „csak egy újabb próbálkozás a kormány részéről, hogy elnyomja a kritikus civil hangokat és szerveződéseket azzal, hogy önkényes rendelkezéseket vezetne be, melyek a szervezetek finanszírozási forrásait céloznák egy ellenséges környezetet teremtve számukra”.

Benedict szerint a törvény nyelvezete is aggodalomra ad okot, hiszen nem konkretizálja, hogy a civil szervezeteknek működésükhöz milyen kritériumoknak és feltételeknek kell megfelelnie. Ezzel egy önkényes gyakorlatot teremt a kormány számára. Emellett ha valaki megsértené a törvényt, akkor akár öt év börtönbüntetéssel, vagy 2600 eurónak megfelelő bírsággal is sújthatják.

Emerlynne Gil, az Amnesty International regionális igazgatóhelyettese arra figyelmeztet, hogy a törvényt akár szélesebb körben is felhasználhatják a potenciálisan nonprofitként meghatározott csoportok korlátozására.

Hazánkban „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadták el, amely civiltörvényként híresült el a közbeszédben. A rendelkezés alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.

A Európai Bíróság tavaly nyáron mondta ki hogy a civiltörvény sérti az uniós jogot, mivel „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”, így a törvényt a magyar kormánynak vissza kell vonnia. Egy kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a kormány most kezdeményezi a civiltörvény visszavonását, azonban az új szabályozás szerint a szervezeteknek az Állami Számvevőszéknek kell majd éves jelentést írniuk.

(Deutsche Welle, Mérce)