Állásfoglalást tett közzé a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő egyesület (TASZ), melyben részletesen kifejtik véleményüket az utóbbi években egyre nagyobb viharokat kavaró Facebook-szabályozás, illetve annak hiányának kérdéskörében.

Véleményük szerint nem az a legnagyobb probléma, hogy a közösségi platform bizonyos tartalmakat töröl, illetve bizonyos felhasználókat letilt, sokkal inkább az, hogy a felhasználók nem tudnak utánanézni az őket érintő döntések hátterének.

A közösségi média platformjainak működése, illetve azok állami szabályozása az alapvető jogok gyakorlására van hatással a jogvédők szerint, ezért tartották szükségesnek egy jogi állásfoglalás összeállítását. A TASZ szerint tovább bonyolítja a kérdést, hogy alapvetően magánintézményekről van szó a közösségi médiákat üzemeltetők esetében, így nem csak a felhasználók véleménynyilvánításába, de a platformokat tulajdonló cégek működésébe is bele kell szólnia a jogalkotónak, ha szabályozni akar.

A TASZ álláspontja szerint

„A felhasználók alapjogainak védelme érdekében elsősorban a platformok működésének átláthatóságát kell biztosítani. Az üzemeltetőkre kell bízni, hogy a működtetés belső folyamatait szabályozzák, de lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó utána tudjon nézni az őt személyében és jogaiban érintő döntések hátterének. A felhasználó így tájékozott döntést tud hozni arról, hogy vállalhatók-e a közösségi média használatából eredő kockázatok.”

A jogvédők ugyanakkor rámutattak az állami szankcionálások esetleges visszás hatásaira is, amelyek akkor következhetnek be, ha nem elég precízen alkotják meg a szabályokat, amelyek alapján szankciókkal sújthatók ezek a platformok:

„Ha nem teljesen világos és előrelátható, hogy milyen esetekben érvényesül a szankció, az a platformok üzemeltetőit abba az irányba tolja, hogy kétség esetén inkább töröljenek minden tartalmat, amivel szemben felmerülhet a szankció alkalmazása.”

Mint arról a Mércén mi is beszámoltunk korábban, a közösségi médiák szabályozásának évek óta húzódó kérdése február közepén jutott el az Európai Parlament elé. Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová részvételével zajló ülésen a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségi média-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra. A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat.

A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezen döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.

A vita arra is kitért, hogy a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasznállását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást. A képviselők kritizálták a tech-monopóliumok kialakulását is, mely szerintük negatív hatással lehet többek között a médiapluralizmusra is.

A Mérce rendszeresen követi a közösségi médiákkal kapcsolatos szabályozások, vagy azok hiányának problémakörét, ezeket  cikkeket itt tudjátok elolvasni.