Mostantól (legalább) az év végéig Palkovics László miniszter engedélye kell, hogy külföldiek számottevő tulajdonrészt vásároljanak bármelyik magyar tévében, kiadóban vagy egyetemben.

A tegnap éjjel megjelent Magyar Közlöny különleges csemegéket tartogatott a szemfülesek számára. Egyrészt, ahogy az már több helyen megjelent, Orbán Viktor felhívta a Diákvárosért és a Fudan Egyetemért felelős kormánybiztost, azaz Palkovics Lászlót arra, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kössön a Fudan Egyetemmel,

mégpedig azonnali határidővel.

A másik érdekesség, hogy a kormány (Orbán Viktor aláírásával) bővítette a stratégiai fontosságú ágazatok listáját. Az ezen ágazatokban működő vállalatoknak a belgazdaságért felelős miniszter – Palkovics László – engedélyére van szüksége ahhoz, hogy a cégben külföldi befektető tulajdonrészt vásárolhasson.

Ilyen ágazatnak számít mától a kiadói tevékenység; film, videó, televízióműsor gyártása; hangfelvétel-kiadás, műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás és a távközlés, valamint a felsőfokú oktatás és az oktatást kiegészítő tevékenységek.

Azaz mától az egyetemeknek, kiadóknak, és tévéműsorok gyártóinak Palkovics László engedélyére van szükségük ahhoz, hogy külföldi befektetőt fogadhassanak.

A kormány emellett az engedélykötelesség határidejét is kitolta, fél évvel, amíg eddig június 31-ig megkötendő szerződésekről voltak kötelesek a stratégiai fontosságú cégek bejelentést tenni, addig holnaptól ez december 31-re módosul.

Engedély kell a közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 százalékos tulajdonrész megszerzéséhez, vagy ha a befektetés értéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. Illetve összeghatártól függetlenül akkor, ha bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez.

Emellett stratégiai ágazati szereplőkként a hivatkozott szektorok intézményeinek, vagyis többek között az egyetemeknek és a sajtót birtokló cégeknek a belső változásaikról is jelentést kell tenniük.

Megkérdeztük Dr. Polyák Gábor médiajogászt, mi ezeknek az újonnan bevezetett intézkedéseknek a lényegük. Polyák szerint maga a külföldi befektetők tulajdonszerzésének korlátozása az egyes ágazatokban nem ördögtől való, ugyanis válságos időszakokban egyes cégek értéke meglehetősen nagyot csökkenhet, így könnyen áldozatul válhatnak ellenséges felvásárlásnak. Fontos hozzátenni, hogy a külföldi felvásárlókkal szembeni védelem nem véd attól, ha egy, a piacon rosszabb helyzetbe került céget magyarországi befektető vásárolna fel, mindenesetre Heinrich Pecina például nem vásárolhatná meg a Népszabadságot a most hozott szabályok szerint.

Mindazonáltal a szakértő emlékeztetett arra is, hogy a lapkiadók és egyetemek besorolása a stratégiai ágazatok közé nehezen érthető lépés a kormány részéről.

A magyar sajtópiac ugyanis eleve nem vonzó külföldi befektetők részére, bár való igaz, hogy az új szabályozás végképp elvenné a kedvüket, ha mégis lenne ilyen szándék – legalábbis az év végéig, hisz addig marad érvényben a minisztériumi engedélyeztetési kötelezettség. Jövő évtől azonban – legalábbis jelen állás szerint – ismét szabad lenne a pálya.

Polyák emlékeztetett arra is, hogy ez a szabályozás durván sérti az Európai Uniónak a tőke szabad mozgására vonatkozó alapszabályát. Hogy az EU mégis elnézőbb ezzel, valamint a hasonló intézkedésekkel kapcsolatban, az a pandémiás helyzetnek, valamint a velejáró válságnak köszönhető, ugyanakkor az valószínű, hogy normál esetben nem lenne ilyen elnéző.

Az egyetemek esetében is kérdéses, hogy mi volt a döntéshozók szándéka. Ugyanis Magyarországon a felsőoktatási intézmények túlnyomórészt vagy eleve állami fenntartásúak, vagy mostanában kerülnek alapítványi tulajdonba, ahol a kuratórium hoz döntéseket. Ezek a kuratóriumok pedig a gyakorlatban szinte bizonyosan nem hoznának olyan döntéseket, amik a kormány (és a Fidesz) érdekeivel szembemennek.

A kormány hozzáállására, valamint az ellenséges felvásárlásokat megakadályozó eszköz alkalmazására egyébként jellemző az Aegon esete is. Arról lett volna szó, hogy két Unión belüli cég egyesül, vagyis egy versenyjogi szempontból vizsgálható összefonódásról. A kormány ugyanakkor nem a versenyfölény miatt, hanem kívülállók számára nehezen tisztázható okokból döntött úgy, hogy nem engedélyezi az ügyletet.

A stratégiai ágazatok körében egyébként más változás is történt, a nyersanyagok terén kikerült a kőfejtés, valamint a homok-, agyagbányászat. Viszont felkerültek a listára a kritikus jelentőségű nyersanyagok, amelyek a következők: szénbányászat, kőolaj-, földgázkitermelés, fémtartalmú érc bányászata, egyéb bányászat és bányászati szolgáltatás.