Bekérették Svédország törökországi nagykövetét kedden a külügyminisztérium ankarai épületébe, miután török források szerint közös videokonferencián vett részt Svédország védelmi minisztere több magas rangú észak-szíriai kurd katonai vezetővel.

Peter Hultqvist miniszter annak a Szíriai Demokratikus Erők nevű katonai szervezetnek a vezetőivel tárgyalt, amelynek a gerincét a YPG (Népvédelmi Egységek) adja. A YPG-ben kurdok mellett arabok és külföldi önkéntesek is harcolnak. A YPG-t 2004-ben alapították mint a kurd baloldali Demokratikus Unió Pártjának fegyveres szárnyát. A szír polgárháború során létszáma jelentősen megnövekedett, és a kurdok első számú fegyveres védelmi erejévé nőtte ki magát. Szoros együttműködésben harcolnak a YPJ-vel (Női Védelmi Egységek). Az YPG Észak- és Kelet-Szíriában aktív.

A török külügyminisztérium szerint Ann Linde svéd külügyminiszter Hultqvist tanácskozását megelőzően ráadásul „terrorista elemekkel” lépett kapcsolatba. A svéd nagykövetnek a fejére olvasták Ankarában, hogy Svédország „veszélyes politikája” nem csak, hogy Szíria területi integritására és Törökország biztonságára törőket támogat, de „egyértelműen megsérti a nemzetközi jogot is”.

A svéd külügyminiszter tudomásul vette a beidézést, és úgy nyilatkozott, hogy a kormánya nem találkozik olyan szervezetek képviselőivel, amelyek rajta vannak az Európai Unió terrorszervezeteket rögzítő listáján.

2019-ben kezdte meg Törökország az észak-kelet szíriai, autonóm kurd terület, Rojava elleni offenzíváját, a kissé cinikusan elnevezett „Béke Forrása” hadműveletet. Az akkori amerikai elnök, Donald Trump parancsára kivont amerikai egységek helyére bevonuló törökök és törökökhöz köthető milicisták a „biztonságos zóna” megteremtésének jelszava alatt fosztogatásokba és etnikai tisztogatásokba kezdtek.

Eleinte a bevonuló seregek elől menekülők által üresen hagyott otthonokat fosztották ki, amikor azonban ezek fogyatkozni kezdtek,

az ott maradt helyiek közül is többen rabló portyáik áldozatául estek: nőket és gyerekeket hurcoltak el otthonukból, nem egyszer rabszolgasorba kényszerítve őket.

A bevonuló török csapatok mellett a térséget több csapás is érte az elmúlt időszakban. A Szíria más részein is folyó harcok és az amerikai szankcióknak köszönhetően romló gazdasági helyzet is súlyosan érinti a térséget. Emellett az ENSZ civileket határokon át segélyező műveletének január 11-i lejárta után, annak meghosszabbítása körül kialakult viták is elsősorban az észak-keleti régió ellátó pontja körül folytak.