Mi lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Erről szólt sorozatunk első írása, ezúttal pedig arról lesz szó, hogy milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani, és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz.

Milyen a jó jelölt?

Minden szervezetben és településen más és más szempontok lehetnek meghatározóbbak abban, hogy ki számít jó jelöltnek, azonban összességében biztos, hogy egy jó jelölt felkészült, és politikai tudása, ismeretei nemcsak a pártokra terjednek ki, hanem a helyi viszonyokra, és az őt jelölő közösség céljaira és képességeire is. Tudja vagy megtanulja, milyen készségeket igényel a képviselői funkció, ismeri a saját képességeit és állóképességét, és hajlandó gyorsan tanulni.

Magabiztos, vagy segítséggel azzá tud válni. Nagy munkabírásúnak kell lennie, és nagyvonalúnak is. Nem eshet könnyen kétségbe, a konfliktusok elől nem térhet ki, hanem a megoldásokon kell fáradoznia, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsokat fogadjon el a társaitól. Bírnia kell az őt jelöltként megválasztó kisebb-nagyobb közösség többségének bizalmát. És végül fontos az is, hogy csapatjátékos legyen, és közösségben gondolkodjon.

Fontos szempont lehet (noha nem feltétel) egy szervezet számára a jelöltje kiválasztásánál, hogy korábban is ismert legyen a helyi vagy országos közéletben. Ugyanennyire fontos, hogy a jelölt ne kívülről érkezzen, hanem ismerje az a kerületet, települést vagy közösséget, amit képviselni szeretne. Hatalmas előny, ha maga is ott él vagy dolgozik.

Hogyan választjuk ki a jelöltet?

Jó, ha a szervezet maga is demokratikusan választja ki a saját jelöltjét. Teheti ezt belső szavazással, vagy felállíthat egy munkacsoportot, amely a jelölteket felkéri és értékeli – a lényeg, hogy a jelölt bírja a szerveződés tagságának jelentős támogatását. A szerveződés értékrendjétől függően fontos lehet még figyelembe venni az egyenlő képviselet szempontját, vagyis azt, hogy nők és férfiak, valamint az etnikai vagy más kisebbségi csoportok, akárcsak az alacsonyabban iskolázott tagok is egyenlő eséllyel válhassanak jelöltté, vagy akár külön bíztatást, támogatást kapjanak, hogy induljanak.

Az önbizalom nagyon fontos a jó jelöltséghez, és az amúgy is elnyomott vagy hátrányos helyzetben élő embereknek nagyon sokat számít a politikai színtérre lépéshez, ha pozitív megerősítést kapnak a szerepvállalással kapcsolatban.

Hogyan készül fel a jelölt?

A jelöltnek komolyan kell vennie a saját felkészülését. Nagyon sok emberrel kell beszélgetnie a szervezeten belül és kívül, konzultálnia kell szakértőkkel, sokat kell az utcán lennie, és számára ismeretlen emberekkel beszélgetni, eszmét cserélni, akár vitatkozni, hogy minél több szempontot, igényt, értékrendet megismerjen. Érdemes már megválasztott képviselőkkel is tapasztalatot cserélni, hogy a jelölt értse, milyen szervezeti és politikai keretek között kell majd dolgoznia, és reálisan lássa a lehetőségeit.

A jelöltnek a kampány alatt feltétlen támogatásra van szüksége, és ha felmerülnek kétségek az indulással vagy a személyével kapcsolatban, ezeket a kérdéseket fontos átbeszélni. A kiérlelt és közös álláspont a jelölt kétségeit is eloszlatja, és  a kampány idején is szüksége van a visszajelzésekre, vitákra és felkészítő próbákra. Nagyon fontos, hogy miközben tiszteletben tartjuk az autonómiáját, ne maradjon egyedül – mindenhol legyen vele ott valaki, akivel átbeszélheti, értékelheti az eseményt, fellépést, szereplést vagy tárgyalást.

Milyen csapatra van szükség?

Közösségi kampányt csak közösségi módon lehet megvalósítani, és ehhez kell egy csapat, bármekkora településen/kerületben is szerveződünk.

A közös munka alapjait érdemes a kampány elején lefektetni, hogy végig mindenki számára érthető és átlátható legyen a kampány struktúrája, a különböző szerepek és döntéshozatali szintek. A nagy döntések meghozatala után azonban a kampány napi működtetését érintő döntéseket és a feladatok irányítását érdemes átadni a szervezet által delegált kampánystábnak, hogy ne aprózódjanak el a feladatok, és mindennek meglegyen a felelőse.

A kampányban szükség van egy olyan vezetőre, aki minden részletet lát, összehoz, adatokat gyűjt és elemez, feladatokat ad ki és értékel, vitára bocsát, és aztán a végrehajtást is menedzseli. Ezért az alulról szervezett kampányokban is kulcsszerepe van a kampányfőnöknek (vagy kampánykoordinátornak), aki leveszi ezeket a szervezési terheket a jelölt válláról, és lehetővé teszi, hogy ő a tartalmi kérdésekre tudjon koncentrálni. A kampányfőnök felel a kampányon belül a stratégia gyakorlatba ültetéséért is, miközben az egyes akciók, események és feladatok részleteit a koordinátorok és esetleg a különböző munkacsoportok dolgozzák ki és valósítják meg.

A kampánycsapatot érdemes úgy elképzelni, mint egy  hagymát, amely az alábbi rétegekből áll.

1) A legszűkebb kampánycsapat, ahol pontosan meg vannak határozva felelősségi és szakértői területek (és ideálisan mindegyiknek saját koordinátora van). Ilyen például a helyismeret, a mozgósítási tapasztalat, a kommunikáció, a jogi ügyek és a politikai stratégia. Azokra a területekre, amelyekhez nincs a szervezet tagjaiból hozzáértő ember, érdemes olyan embereket felkérni, akiket jól ismerünk, megbízunk bennük és intenzíven elköteleződnek az ügyünk mellett.

2) A belső körön túl érdemes létrehozni egy tanácsadói kört is, akik különböző területek szakértőiként vehetnek részt a munkában, de kisebb intenzitással.

3) A legszélesebb kört az aktivisták alkotják, akik lehetnek a szervezet meglévő tagjai, a szövetséges szervezetek/pártok aktivistái és újonnan toborzott szimpatizánsok is. Az aktivisták és önkéntesek kulcsszerepet játszanak egy kis költségvetésű, közösségi kampányban, ezért fontos, hogy legyen külön önkéntes koordinátor, aki kizárólag az aktivisták munkáját segíti és irányítja. Ő az, aki minden kopogtatás, standolás és választópolgárokkal való találkozás után meghallgatja az aktivistákat, tanácsot ad, segíti a ventilálást, és biztosítja, hogy mindenki elismerést kapjon a munkájáért.

Létrehozhatunk még ezen kívül állandó és ad hoc munkacsoportokat is. Ilyen lehet például egy politikai munkacsoport, amely a szervezet és a politikai pártok közötti viszonyt egyengeti. Vagy egy részvételi munkacsoport, amely a kampány részvételi elemeit dolgozza ki és valósítja meg, vagy egy mozgósítási munkacsoport, amely a választók mozgósításának részleteit dolgozza ki.

Milyen erőforrásokra van szükség?

A megfelelő tér kulcskérdés egy közösségi kampány sikeréhez, a helyszínkeresés pedig nagyon sok energiát emészthet fel. Minden kampányhoz elengedhetetlen, hogy legyen egy kampányközpont, ahol a rendszeres találkozókat tarthatjuk, közösségi eseményeket tudunk szervezni, és a kampányhoz szükséges eszközöket tároljuk.

Szükségünk lesz ezen kívül olyan egyéb terekre is, ahol közösségi eseményeket tarthatunk. Már a kampány indításakor érdemes feltérképezni a településen/kerületben található lehetséges helyszíneket, és azt, hogy milyen jellegű rendezvényt hol lehet megtartani. Jó előre megismerni a településen működő más civil szervezeteket, ismerkedni a tagjaikkal, és hasznos lehet az önkormányzati intézmények alkalmas helyiségeit és a megfelelő illetékeseket is megismerni.

A közösségi kampányok szinte mindig jelentős mértékben önkéntes munkára épülnek. Ezzel együtt természetesen előfordulhat, hogy a kampánystáb néhány tagja valamekkora összeget kap az elvégzett munkájáért, ha máshogyan nem tudja megoldani a részvételét, illetve megfontolandó, hogy a kampánykoordinátor is kapjon juttatást azért, hogy teljes idejét és energiáját a kampánynak szentelhesse, és a felmerült költségeit fedezzük.

Ami a pénzügyi erőforrásokat illeti, érdemes még a kampány indulása előtt becslést készíteni a kampány várható kiadásairól, és erre közösségi adománygyűjtést kezdeményezni egy külön, jól átláthatóan kezelt kampányszámlán. A kampányhoz szükséges pénzösszeg függ a település, kerület méretétől és attól is, hogy a versenytársak milyen erőforrásokat mozgósítanak. A bevételeket és költségeket külön pénzügyi felelős vezesse, és a kampány után nyilvánosan számoljunk el a költségekkel.

A pénzügyi támogatás mellett nagyon fontos a természetbeni adomány és segítség az önkéntesektől, cégektől, civil szervezetektől és pártoktól is. Számítsatok rá azonban, hogy a hiányzó erőforrásokat a közösségnek kell majd kipótolnia, és erre alakítsatok ki olyan átlátható, követhető rendszert, amely nem terhel túl egyes tagokat anyagilag.

Hogyan dolgozzunk az önkéntesekkel?

A közösségi kampányok elképzelhetetlenek az önkéntesek és aktivisták csapatai nélkül, akik a kampány szívét és lelkét adják. Ők azok, akik segítenek összekapcsolni a kampányt a közösséggel, és akik visszafelé is közvetítik a közösség igényeit és ötleteit a kampány vezetői felé.

A 2017-es VIII. kerületi Mártát a Magdolnának! kampányban a kis Közöd Civil Társaság a kampánystábbal, a tanácsadókkal és az aktivistákkal együtt összesen 150 ember dolgozott, és legalább kétszer ennyien vettek részt a 2019-es Pikót Polgármesternek! kampányban, a kampány kezdetén mindössze 15 fős C8-cal. Ez a sok ember különböző tudással rendelkezik, nagyon sokféle habitust és életfelfogást képvisel, és eltérő intenzitással és energiabefektetéssel dolgozik. Ennyi ember hatékony és demokratikus együttműködéséhez elengedhetetlen a csapat- és közösségépítés, amire minden ilyen kampányban oda kell figyelni, bármennyire is rövid a kampány időszaka.

Az önkéntesek és aktivisták toborzása folyamatos feladat, amely a kampány minden tevékenységét át kell, hogy hassa. Fontos, hogy a kampányba való belépéshez alacsony küszöböt biztosítsunk az érdeklődőknek. Ha valaki érdeklődik, lehetővé kell tenni számára, hogy valamilyen módon csatlakozzon a kampányhoz.

Hasonlóan fontos feladat az önkéntesek képzése, készségeik és tudásuk fejlesztése.

Mivel a közösségi kampányok arcát a választók felé nagyrészt az önkéntesek képviselik, sokat kell foglalkozni azzal, hogyan közelítsünk idegenekhez, hogyan küzdjük le a gátlásainkat, és hogyan lépjünk ki a komfortzónánkból. Az önkénteskoordinátor sikeréhez nem elég, hogy sok aktivistát időre meg tud szervezni egy akcióhoz. Előtte tisztázni kell a célt, a célcsoportot, a mondandót és ehhez a megfelelő formát is.

Egységet és erőt, világos koncepciót mutat, ha a tagok a megbeszélt, begyakorolt stílusban, kidolgozott attitűddel szólítják meg az embereket.

A rendkívül igénybevett aktivisták megtartása sok hónapon át, a lemorzsolódás minimalizálása és a csoportkohézió növelése érdekében nagyon fontos az önkéntesek és kampányaktivisták mentorálása. Fontos ismerkedős-beszélgetős együttléteket, belsős közösségi alkalmakat szervezni, de a mentoráláshoz hozzátartozik az egyéni beszélgetés, a személyre szabott tanítás, és az is, hogy mindig gondolunk azokra, akik „várják” a hívásunkat.

Fontos az önkéntesek felé tanúsított bizalom, és az, hogy ők is érezzék: örülünk annak, hogy itt vannak és ingyen, önként velünk akarnak dolgozni. Ha eredményesek akarunk lenni, és mindenkiből a maximális teljesítményét szeretnénk kihozni, akkor elengedhetetlen az is, hogy a sok nagyon különböző személyiséget különbözőképpen kezeljük.

Mindig vannak köztünk olyanok, akik sokkal kevesebb korláttal, előírással szeretnek dolgozni; vannak, akik csak nagyobb csapatban érzik magukat biztonságban; vannak, akik csak egy-két megismert emberrel mennek szívesen, és van olyan is, aki kizárólag egyedül, a saját időbeosztásával és ritmusában szeret dolgozni. Tudnunk kell elfogadni, hogy ők mind képesek megfelelően dolgozni a kampányban.

Szervezetépítés, közösségi vezetők képzése és hosszú távú építkezés

Ideális esetben egy civil szerveződés számára a választási kampány a hosszabb szervezeti építkezés egy stratégiai állomása, vagyis a szerveződés nem közvetlenül a választás előtt kezdődik, és nem állhat meg a választás után sem. A megszervezett közösség a legjobb eszköz a hatalom ellenőrzésére, és az egyik legfontosabb eleme a „fékek és ellensúlyok” rendszerének a politikában.

Hiába a legjobb és legtehetségesebb politikus, ha nincsenek közösséggé szervezve a különböző társadalmi csoportok, és ha nincsenek olyan szerveződések, amelyek összegezhetnék és becsatornázhatnák a különböző lakossági érdekeket. Más szóval, minél több olyan szervezet van, amely széles bázissal rendelkezik, és nem „csak” értékeket és szakmai véleményt, hanem konkrét emberek érdekeit képviseli, annál könnyebben tud majd a megválasztott képviselő is valódi részvételi folyamatokat kialakítani.

A közösségi kampányok esetében az önkéntesek toborzása, bevonása és megerősítése ennek a bázisnak az alapja lehet. Vagyis az önkéntesekre nem szabad úgy gondolni, mint akik csak a „talpalós” vagy „kuli” munkák elvégzésére alkalmasak.

Egy igazán jól működő közösségi kampányban a bekapcsolódó önkéntesek egy részéből közösségi vezető, koordinátor, témafelelős is válik – hosszú távon pedig remélhetőleg a szervezethez is csatlakozik majd, és így növeli a helyben aktív állampolgárok tömegét.

Az önkénteskoordinátornak nagy szerepe van ebben, hiszen a közös munka során közvetlen tapasztalatot szerez az önkéntesek képességeiről, teljesítményéről, motivációjáról. A vezetői megbízás azonban azon is múlik, hogy merünk-e felhatalmazni valakit: meg kell próbálni és meg kell bízni az újakat is koordinátori feladatokkal, ha ők erre készen állnak. Így válik egy kampány igazán mindenkiévé és egyben a demokratikus működés és állampolgári tudatosság iskolájává.