Április 10-én az Amnesty Internationallel közösen világszerte tüntetéseket és szolidaritási akciókat szervez a Free Ahmed Samir mozgalom.
Ahmed a téli szünetben Egyiptomba ment meglátogatni a családját, ám a Sarm es-Sejk-i nemzetközi repülőtéren érkezése után rögtön kihallgatták. Ekkor még megengedték neki a hatóságok, hogy hazatérjen családjával, ám nemsokára házkutatást tartottak szülei házában, ahol viszont a rajtaütés idején nem volt jelen. A hatóságok kérésére végül február 1-jén önként jelentkezett a rendőrségen. A rendőrség később hivatalosan is tagadta, hogy Ahmed őrizetben lenne.
Ahmedet végül az ügyészség azzal vádolta, hogy „terrorista szervezethez csatlakozott” és „terrorista szervezetet finanszírozott” és „hamis információkat terjesztett a közösségi médiában. Az Amnesty International közel-keleti irodája szerint letartóztatásának valójában a kutatási területéhez lehet köze, amely az iszlám vallás a nőjogok kapcsolatát vizsgálja.
Ahmed jelenleg is előzetes letartóztatásban van, melyet jogi képviselet nélkül már háromszor meghosszabbítottak.
Ahmed a Legfőbb Állambiztonsági Ügyészség által folytatott vizsgálat során azt vallotta, hogy a rendőrségi kihallgatás során bántalmazták. Arról számolt be, hogy testén több ponton súlyosan megverték és arcon ütötték.
Április 10-én lesz két hónapja, hogy letartóztatták Ahmedet, ezért a Free Ahmed Samir mozgalom tüntetéseket szervez Bécsben, Berlinben, Gentben, Budapesten, Malmöben, Bolognában, Salzburgban, Tuniszban és Bejrútban. Ahol a koronavírus-korlátozások ezt lehetővé teszik, ott nyilvánosan fognak zajlani a tüntetések, ahol ez nem lehetséges, ott online kampányt fognak szervezni. Az online kampány keretében a szervezők arra kérik az Ahmedet támogatókat (köztük politikusokat, aktivistákat, akadémikusokat), hogy posztoljanak egy Ahmedet támogató fotót és taggeljék be a helyi egyiptomi nagykövetséget.
Ahmed Samir mellett felszólalt már Karácsony Gergely és Cseh Katalin is, valamint Michael Ignatieff, a CEU rektora és az Európai Szociálantropológusok Társasága. Az Ahmed fogvatartása ellen tiltakozó petíciót számos nemzetközileg ismert kutató is aláírta, mert az akadémiai szabadság elleni támadásnak tartják Ahmed letartóztatását.
Szijjártó Péter külügyminiszter február 23-i egyiptomi látogatásán viszont dicsérte el-Szíszi diktatórikus rezsimjét, amiért visszatartja az „illegális migrációt”.
Az egyiptomi rezsim nem csak a menekültekkel, de a rezsimmel kritikus diákokkal és kutatókkal szemben is erőszakkal lép fel. Patrick George Zaki-t, a Bolognai Egyetem társadalmi nemek tanulmánya szakos hallgatóját 2020 óta fogságban tartják. Walid El-Shobaky-t, a Washingtoni Egyetem PhD hallgatóját, aki az egyiptomi bírósági rendszer működését kutatta, szintén terrorista szervethez való csatlakozással vádolták meg. Giulio Regeni, a Cambridge-i Egyetem olasz PhD hallgatójának holttestét a Kairó-Alexandria autópálya mellett találták meg 2016 februárjában. Az olasz ügyészség 2020 novemberében négy egyiptomi állambiztonsági tisztviselőt gyanúsított meg Regeni megkínzásával és megölésével, amit az egyiptomi hatóságok visszautasítottak.
Egyiptomban a politikai foglyok számát több tízezer főre becslik. Ahmedet jelenleg a rezsim egyik leginkább rettegett fogolytábor-börtönrendszerében, Torán tartják fogva.
