Bár az elmúlt 24 órában csökkent az új fertőzöttek száma, második napja rekordot dönt a kórházba, illetve a lélegeztetőgépre kerülők száma, emellett mára az elhunytak száma is minden eddiginél magasabb: 252-en vesztették életüket koronavírus fertőzés miatt. Mindeközben a közmédia szót sem ejt a lesújtó rekordokról, inkább az új fertőzöttek számának csökkenését emeli ki, és azt sulykolja, hogy az oltási program teljesen rendben zajlik, érdemes megjegyezni: az egészségügy soha nem látott terhelés alatt van.
Az ATV Híradó értesülései szerint Baranya megyében olyan magas a fertőzöttek száma, hogy folyamatosan kell kialakítani újabb és újabb koronavírus-részlegeket az egészségügyi intézményekben.
A Pécsi Tudományegyetem klinikáján műtőket is koronavírusos betegek kezelésére alkalmas intenzív osztállyá alakították át, a sebészek és az érsebészek a szívcentrumba járnak hetente kétszer műteni.
A klinika dolgozóin egyre nagyobb a teher, mivel – az ATV értesülései szerint – több közeli kórházban már megtelt minden ágy.
Szintén az ATV-nek nyilatkozott Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, aki szerint a mentődolgozók eljutottak a fizikai és mentális teljesítőképességük határához. Mint arról nemrég beszámoltunk, a szakszervezet kompenzációként béren kívüli juttatást kért levélben Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterétől.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a 168.hu-nak arról beszélt: Magyarországon a fekvőbeteg ellátást tekintve ijesztően sok szakápoló hiányzik. Legalább 9000 ápolót kellene azonnal felvenni ahhoz, hogy pótolni tudják a kialakult létszámhiányt – ez a pályakezdők rendkívül alacsony, valamint a tömegesen nyugdíjba vonuló dolgozók számából adódik.
A kamara felmérése szerint ráadásul csaknem ezren jelezték, hogy ha a kormány nem rendezi a béreket, akkor a koronavírus-járvány lecsengése után külföldre mennek vagy más munkát keresnek.
Balogh rámutatott a bérhelyzet súlyosságára, amikor arról beszélt: a szakdolgozók jelentős része csupán 2019 júliusa után került a garantált bérminimum feletti besorolásba.
A MESZK elnöke azt is megjegyezte, hogy nem csak a fekvőbeteg ellátásban van szakdolgozói hiány, a többi szakterületre, így például a műtététi-, a labor- és képi diagnosztika területére is jóval több munkaerő kellene. Jól mutatja a járványhelyzet súlyosságát, hogy a napokban több hír is megjelent arról, hogy a kórházak önkénteseket toboroznak covid osztályokra, egy budapesti kórházban pedig már a gyógytornászokat és masszőröket is be kellett vonni az intenzíves ápolásba. Balogh Zoltán szerint a jelenlegi körülményeket nem lehet egy csapásra megoldani, de egy jelentősebb béremeléssel mindenképp lehetne növelni az egészségügyi szakápolók elégedettségét, és biztosabb lenne az utánpótlás is, hiszen a fiatalok is nagyobb kedvvel választanák az egészségügyet.
Mint arról a Mércén beszámoltunk, sokan az egészségügy gyásznapjaként tekintenek március 1-jére, miután olyan új szerződéseket irattak alá rohamtempóban az egészségügyi dolgozókkal a járványhelyzet kellős közepén, amely – a kormányzati narratívával szemben – több hátránnyal jár, mint előnnyel, tekintve, hogy a szakdolgozók bére például nem emelkedik.
A Magyar Orvosi Kamara tegnap ugyancsak az egyre súlyosbodó helyzetre hívta fel a figyelmet.
„A COVID-19 betegség minden eddiginél erősebben támad. A baj nagy, és ha nem vigyázunk, még nagyobb lesz. A népességarányos halálozási mutatókban napok óta elsők vagyunk a világon, a kórházi osztályok túlnyomó része már COVID-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már COVID-betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek a kórházi munka segítésére.”
– olvasható a kamara hétfői közleményében, mely arra is felhívja a figyelmet: egyszerre kell erőltetett menetben folytatni az oltási programot és erősíteni a személyes védekezést, távolságtartást, kapcsolat-minimalizálást, ezért arra kérnek mindenkit, hogy csak rendkívül indokolt esetben mozduljon ki otthonról.
