Pizsamában és papucsban vezette el a török rendőrség az ellenzéki Népi Demokratikus Párt (Halkların Demokratik Partisi – HDP) képviselőjét, Ömer Faruk Gergerlioğlut az országgyűlés épületéből vasárnap hajnalban, miután szerdán visszavonták képviselői mandátumát, de ennek ellenére az épületben maradt.
A kurdok ügyét is támogató Gergerlioğlu demonstratívan maradt a döntés után a parlament épületében napokra, hogy megvárja az Alkotmánybíróság döntését a fellebbezésével kapcsolatban. A képviselőt még szerdán ítélte el egy török bíróság „terrorista propaganda” terjesztésének vádjával.
Az államügyészség a héten kezdeményezte az ellenzéki HDP feloszlatását, miután azt összefüggésbe hozta a Törökországban és több másik államban is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).
A rendkívül kemény és évek óta tartó nyomásgyakorlás miatt a politikai ellenzék azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy politikai üldözés, és a tőle eltérő vélemények elfojtása céljából él vissza az ország szigorú terrorizmus-ellenes törvényeivel.
A HDP feloszlatására tett kísérletet az Egyesült Államok is elítélte. A lépés az amerikai külügyminisztérium szerint
„kellő indok nélkül megváltoztatja a török választók akaratát, tovább rombolná a demokráciát Törökországban, és megfosztaná török állampolgárok millióit az általuk választott képviselettől.”
Az Európai Unió megfigyelője, Nacho Sanchez Amor szerdán szintén kritizálta a lépést. Ahogy fogalmazott:
„Szégyenérzet nélkül haladnak a pluralizmus vége felé. Mégis mire számít most Törökország az Európai Uniótól? Pozitív hozzáállásra?”
Európai Emberi Jogi Bírósága tavaly decemberben utasította Törökországot, hogy engedje szabadon a szintén terrorizmus támogatásával vádolt Selahattin Demirtaşt, a HDP bebörtönzött társelnökét.
Demirtaşt, aki a multietnikus, de jelentős kurd lakosságú délen, valamint Isztambulban és Ankarában erős HDP-vel komoly áttörést ért el a 2015-ös választásokon, 2016-ban előzetes letartóztatásba helyezték, és „terrorizmussal”, valamint az országban illegális Kurdisztáni Munkáspártban való tagsággal vádolta meg, amit Demirtaş hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztva cáfolt, hangsúlyozta, hogy kizárólag a török törvények szerinti formában küzd a kurd területek és más nemzetiségek autonómiájáért pártjával együtt.
Pontosan egy nappal a strasbourgi ítélethirdetés előtt a török hatóságok Demirtaşhoz hasonló vádak alapján őrizetbe vették Leyla Güven kurd politikai vezetőt, a HDP vezető képviselőjét is. Güvent terrorizmus vádjával, tavaly nyáron már egyszer 22 év börtönre ítélték, miután júniusban az ő mentelmi jogát is visszavonta a bíróság. Hétfőn ezt az ítéletet további 14 évvel toldották meg. A politikus nyilatkozata szerint a börtönből is folytatni fogja tevékenységét, disszidálás eszébe se jutott.
