Differenciált bérezéssel javítana a szegregátumok területén zajló oktatás helyzetén a Párbeszéd – erről, és további hangsúlyos, a magyarországi cigánysággal kapcsolatos programpontjaikról számoltak be roma származású párbeszédes politikusok, valamint Tordai Bence országgyűlési képviselő a párt szombati online sajtótájékoztatóján.

A rövid programbemutatót Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azzal vezette fel, hogy röviden felidézte, éppen 31 évvel ezelőtt, 1990 márciusában zajlott Marosvásárhelyen a „fekete március” néven elhíresült pogromsorozat, amikor is véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, és amelyben a marosvásárhelyi cigányság kiállt a helyi magyarok mellett.

Tordai szerint a cigányságnak nemcsak a marosvásárhelyi romák 31 évvel ezelőtti kiállása miatt tartozunk hálával, de tartozásunk van feléjük amiatt is, hogy a rendszerváltást követő gazdasági-társadalmi változások közepette mindig „ők húzták a rövidebbet”.

A Párbeszéd képviselője elomondta, büszke arra, hogy a roma program megalkotásával a párt elkezdte „ledolgozni” ezt a tartozást. A javaslatcsomag alapját a Párbeszéd 2020 decemberében alakult Roma Műhelye állította össze a párt számára, hogy aztán a Párbeszéd azt a 2022-es választáson szövetségben induló hat ellenzéki párt közös programjába is magával vihesse.

A 6+1 pontos program első pontjaként az oktatásról beszélt Klajban János salgótarjáni roma nemzettiségi önkormányzati képviselő.

• Eszerint minden gyermek számára ugyanolyan színvonalú oktatást kell bizotsítani származásra, lakhelyére, családi hátterére való tekintet nélkül;
• 18 évre állítanák vissza a tankötelezettséget, mert nagy arányú lemorzsolódás kíséri a mostani 16 évre leszállított szabályozást;
• szeretnék, ha a kora gyermekkori fejlesztés elérhetővé válna a cigányság számára is;
• differenciált bérezést vezetnének be az elmaradt térségek, szegregátumok iskoláiban, hogy ezeken a helyeken a legjobb szakemberek  is megtalálják a számításukat.

A program kulturális vonatkozásairól Klajban elmondta, évtizedes adóssága a magyar közpolitikának a cigányság felé a nemzetiségi intézmények biztosítása (például roma múzeumoké, kollégiumoké, olyan oktatási intézményeké, amelyek segítik a cigányság integrációját). Emellett fontosnak tartják a roma művészek bevonását a döntéshozatalokba, és azt, hogy az emlékezetpolitikában is megjelenjen a cigányság. Kiemelt szerepet kellene kapjon szerintük a romák reprezentációja a mindennapokban, hogy változzon a többségi társadalom róluk alkotott képe.

A szociálpolitika területén a családtámogatási összegek megemelését és azok igazásgosabb elosztását kívánja szorgalmazni a Párbeszéd, miután a mostani rendszerben az kap többet, akinek egyébként is van, de a rászorulókhoz alig jutnak támogatások. Azt is hozzátette Klajban, hogy jelenleg a roma értelmiség (védőnők, orvosok) bevonása a szociálpolitikába is bőségesen hagy kívánni valót maga után: ezért külön ösztöndíjrendszert kellene bevezetni a Roma Műhely szerint, hogy minél több cigány szakember aktívan dolgozhasson ebben a szegmensben.

Ürmös István, a Párbeszéd a Heves megyei elnöke a lakhatás problémakörében kínált megoldásokról beszélt. Kiemelte: nem szabad, hogy lakhatási problémák miatt kiemeljenek egy gyermeket a családjából, ez a probléma pedig megkülönböztetett mértékben sújtja a cigányságot. Azt is hozzátette: napjainkban 300 ezren élnek szegregált telepeken; ezeket a telepeket a Párbeszéd szerint fel kell számolni egy teleprehabilitációs program keretén belül.

Azt is hangsúlyozták: szükség lenne a roma értelmiség szerepének megerősítésére, hogy érdemben hozzá tudjanak járulni a cigányság integrációjához. Példaként Ürmös azt említette, hogy jelenleg az Országgyűlés ellenzéki padsoraiban nincs cigány képviselő; de fontos lenne hogy a romák részt vehessenek a hatpárti ellenzéki egyeztetésekben. A Párbeszéd ezért azt szeretné, hogy legyenek romák az ellenzéki közös listán, legyenek egyéni jelöltek is, és legyen valós politikai képviseletük.

Plusz egyedik javaslatként Roma Műhely azt javasolja, vegye fel a hatpárti szövetség a Párbeszéd roma programját a közös ellenzéki választási programba.

Tordai Bence azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy az ellenzéki pártok felelősssége a Párbeszéd szerint most abban áll, hogy komoly ajánlatot tegyenek a romáknak, és 2022-től olyan kormányzati politkát folytassanak, amely nem eszközként, hanem partnerként tekint a cigányságra.

Berki Sándor, a Párbeszéd kisebbségi és etnikai referense, aki szintén részt vett a program bemutatásában nemrég Facebook-bejegyzésben írt részletesebben a Párbeszéd Roma Műhelyéről.

Berki szerint a roma érdek- és jogvédők nagy része gondolja úgy, hogy a baloldali összefogásnak sincs kimondottan a romákra irányuló politikai programja, valamint hogy a politikai, szakpolitikai irányvonalak előkészítésében a leginkább érintettek véleménye nincs kihangosítva; vagyis egy kormányváltás után a romák bevonása nélkül dönthetnek majd ismét a romákat célzó politikai, szakpolitikai intézkedésekről, programokról.

Saját bevallása szerint a Párbeszéd ennek kiküszöbölése érdekében kezdte meg munkáját a Roma Műhely elindításával 2020 decemberében. Mint írja, „a Műhely célja, hogy roma és nem roma szakemberek és politikusok bevonásával a romákat leginkább érintő kérdésekben szakmai elképzelések, lehetőségek halmazából állítson össze olyan politikai programot, amely széleskörűen próbálja kezelni, segíteni a magyarországi cigányság helyzetét”.

A Műhely munkájába roma civilek, érdek- és jogvédők mellett oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi, foglalkoztatási szakemberek kerültek bevonásra. Emellett a Műhely rendszeres meghívásokkal biztosítja annak lehetőségét is, hogy más roma szervezetek, roma aktivisták és politikusok véleménye is elhangozhasson, hogy egy valós összefogás keretein belül a leghitelesebb álláspontot prezentálhassa más politikai pártok, politikai szereplők felé.