Közleményben tiltakozik a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület az ellen, hogy a polgármester egy személyben döntsön a helyi tó partjára tervezett luxusszáloda telkével szomszédos út közterületté nyilvánításáról, ez ugyanis részben zöld utat adna a szálloda megépítésének. Az ügyben épp helyi népszavazás kiírásáért zajlott aláírásgyűjtés ősszel, amelyet azonban az újabb veszélyhelyzeti korlátozások beköszöntével fel kellett függeszetni.
„Az Alaptörvény alapvető jogként rögzíti a tataiak azon jogát, hogy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről népszavazás keretében döntsenek”
A tatai civilek és Michl József fideszes polgármester közötti konfliktus most azzal élesedett ki ismét, hogy a polgármester legújabb javaslatai között az szerepel: közterületté nyilvánítaná a 1849/3. helyrajzi számú lóistállóhoz vezető területet, ami szükséges – bár nem elégséges – feltétele annak, hogy hivatalosan is építési telekké váljon a szállodát megépíteni tervező Avalon telke.
Az építési telekké válás egyik kritériuma ugyanis az, hogy közterületről gépjárművel meg lehessen közelíteni, a polgármester előterjesztése pedig megteremthetné a most még hiányzó közterületi kapcsolatot város és az Avalon telke között.
A rendkívüli jogrend ideje alatt a tatai képviselő-testület nem ülésezik, a polgármester pedig egy személyben dönthet az előterjesztésekről, noha ezeket véleményezésre elküldi az önkormányzati képviselőknek. Popovics Judit helyi ellenzéki képviselő szerint azonban ez nem jelent érdemi egyeztetést a valóságban, azt pedig törvénytelennek tartja, hogy a polgármester egyedül döntsön a telek közterületté nyilvánításáról.
A képviselő a Facebookon bejelentette, hogy jogi eljárást indít az ügyben.
Mint ismert, Michl József a tavaszi veszélyhelyzet idején ugyancsak egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város – a területre vonatkozó szigorú szabályok (pl. kismértékű beépíthetőség) ugyanis így a beruházó igényei szerint változtathatók.
Ezzel pedig civilek és környezetvédőkellenállását váltotta ki, akik tiltakozni kezdtek a tóparti egyedülálló természeti és épített értékek lerombolása ellen, melyre a 22 ezres lakosú város kormánypárti polgármestere a járvány idején egy személyben adott engedélyt a terület átminősítésével. Az ügy miatt júliusban tüntetést is tartottak, a tatai civilek pedig népszavazási kezdeményezést indítottak a beruházásról. A Győri Törvényszék végül hosszas és nehéz jogi küzdelem után engedélyezte a Helyi Választási Bizottság által átengedett kérdéseket. A tiltakozók pedig el is kezdték gyűjteni az aláírásokat a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaépítést megakadályozó népszavazás kiírásához, ám időközben a koronavírus miatt ismét kihirdette a veszélyhelyzetet. Emiatt pedig az összes időközi választást, népszavazást és az azokhoz kapcsolódó folyamatokat, határidőket törölték.
A Nemzeti Választási Iroda novemberi állásfoglalása alapján először úgy tűnt, az addig összegyűlt aláírásokat meg kell semmisíteni. Később kormány által kihirdetett különleges jogrendről szóló törvénybe bekerült egy módosítás, amely lehetővé teszi az aláírások megőrzését, illetve az aláírásgyűjtés folytatását a veszélyhelyzet megszűnése után.
