Nem követett el hivatali visszaélést Müller Cecília a rendőrség szerint, amikor Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésének veszélyhelyzetre való hivatkozásánál azt kérdezte munkatársaitól, hogy „erre nincs jobb szövegünk?” – derül ki Szél Bernadett Facebook-posztjából.
A képviselő ebben arról számol be, hogy ma kapta kézhez a tisztifőorvos emailje kapcsán történt feljelentésének rendőrségi elutasítását, a fentiekre hivatkozva. Szél arról is ír, hogy bár ő nem is tudott „ilyesminek a létezéséről, Müller Cecília a BRFK bűnüldözési osztálya ügyvédi szolgáltatásában” részesülhetett.
A rendőrség alternatív valóságában Müller csak „jogászkodott”, és a felesleges ismétléseket akarta megspórolni azzal, hogy arra kérte kollégáit, hivatkozzanak egyszerűen a jogszabályra. Mutatom a lényegi részt a képen – hogy úgy mondjam, Müller után szabadon, a rendőrségnek sem volt erre jobb szövege.
-írja Szél.
A képviselő arról is ír, hogy közérdekű adatigényléseikre továbbra is három hónapot kell várniuk, és akkor sem a legfrissebb, hanem a három hónappal korábbi számokat kapják meg. Ráadásul, itt olyan adatokról van szó, „amik olyan mutatókra, információkra kérdeznek rá, amiket jobb helyeken maguktól átadnak az illetékesek”. Szerinte
„az érdemi tájékoztatás és a járvány elleni védekezés nem egymást kizáró, hanem éppen egymást feltételező dolgok”.
Minden országban, ahol sikeresen védekezett a kormány, végig átlátható volt a kormányzati munka és korrekt a tájékoztatás. Ezt láthatóan a rendőrség sem érti, mert azt is írják, sok a dolga a tisztifőorvos asszonynak, ezért „alappal merülhet fel” a hosszabbítás indokoltsága.
Szél Bernadett teljes posztja:
Levelet hozott a postás, megérkezett a Müller Cecília-féle „erre nincs egy jobb szövegünk?” kapcsán beadott feljelentés…
Közzétette: Szél Bernadett – 2021. március 8., hétfő
Szél Bernadett azután tett feljelenést Müller Cecília tisztifőorvossal szemben, hogy az február 8-án Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott tájékoztatására válaszolva, Hadházyt (minden bizonnyal véletlenül) a címzettek között hagyva, azt a kérdést tette fel a a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak, hogy
„Kedves Kollégák! Erre nincs jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”
Hadházy az NNK által elnyert, hat EU-s pályázat szerződéseibe szeretett volna betekinteni, ezek megküldését halasztotta el az intézmény egy májusban bevezetett kormányrendeletre hivatkozva. Ez utóbbi kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek a megszokott 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre, abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy az igény 15 napon belül történő teljesítése a szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Ezt még további 45 nappal lehet meghosszabbítani az első 45 nap lejártával.
Ahogy arra korábban a K-Monitor is felhívta a figyelmet, ez a 45 napos hosszabbítás azonban csak akkor kérhető, ha a feladatellátást valóban veszélyezteti a kérés megválaszolása, erről pedig az igénylőt tájékoztatni kell, tehát meg kell indokolni a halasztást. „Ha nem látna ellenséget a kérdezőben a hivatal, akár azt is megírhatná, pontosan miért indokolt a hosszabbítás” – írja a szervezet.
Szerintük jelenleg a magyar alkotmányos rendszerben az adatgazdák „visszaélnek a rendkívüli állapottal, így csorbítva az információszabadságot”. „Az, hogy egy állami szerv visszaél ezzel, nem meglepő: mi az összes minisztériumtól (olyanoktól is, akiknek semmi köze a járvány elleni védekezéshez) kaptunk már ilyen választ” – írják Facebook-bejegyzésben a Müller-Hadházy ügyre adott reakciójukban.
A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet novemberi bejegyzése szerint a közérdekű adatigénylésekre adott válaszadás határidejének meghosszabbításából „nem lehet másra következtetni”, mint hogy „a kormány szerint a közvélemény tájékoztatása a védekezést hátráltatja, pedig ennek épp az ellenkezője igaz.”
A TASZ szerint ugyanis alapvető fontosságú, hogy „mindenki lássa, mi zajlik az egészségügyben, mert erre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a veszély mértékét, és meghozzuk a szükséges döntéseket”.
