Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere arról panaszkodott egy szombati Facebook-bejegyzésben, hogy a kerületben nem elég magasak az albérletárak. Ahogy posztjában fogalmazott, a fideszes városvezetés idejében
„a kerület egyre vonzóbbá vált a családok és befektetők számára is. Az eredmények magukért beszéltek, és korábbi rossz hírét levetkőzve, a kerületet mindenhol jó példaként emlegették. Ennek köszönhetően a kerületi ingatlanok értéke fokozatosan növekedett és az albérletárak is versenyképesek voltak más belvárosi kerületekhez hasonlóan. Egy most közzétett tanulmány szerint azonban a korlátozó intézkedések tavaly márciusi bevezetése óta Budapesten tíz százalékkal emelkedtek az albérletárak kivéve a VIII. és IX. kerületben. A baloldal pusztítása megtette a hatását, már nem olyan vonzó a városrész, mint korábban.”2020-ig Józsefvárosban sorra újultak meg a közterületek, soha nem látott tempóban zajlott a társasházak megújítása,…
Posted by Sára Botond on Saturday, 6 March 2021
De ha nagyon fáj Sára Botondnak a – legalább haloványan – olcsóbb lakhatás az általa korábban vezetett kerületben, legalább az enyhítse fájdalmát, hogy minderre aligha lehetett hatással a jelenlegi vezetés „pusztítása”.
Ugyanis tavaly óta nem hogy nem emelkedtek az albérletárak Budapesten, de pont, hogy jelentősen csökkentek: a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint „az egy évvel korábbi csúcshoz képest jelentős mértékű az árcsökkenés, a pesti belső kerületekben elérte a 20%-ot”. És akkor már érdemes is lenne megtalálni az összefüggést a csökkenő bérleti díjak és az úgynevezett koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet között. Például a digitális oktatásra átirányított diákok és hallgatók tömeges hazaköltözése, a turizmus leállása, a szemellenzős kormányzati bérpolitika miatti fizetőképesség-csökkenés: ezek mind-mind lenyomták az árakat a piacon.
A szokásos szöveg alól a szokásos fideszes politika bújik elő: az ingatlanbefektetők és az elképesztő ütemben növekvő ingatlanárakat még megfizetni tudó középosztályos vásárlók számára kedvező környezetet kialakítani – a többiek meg… hát, örüljenek a rendnek és a fegyelemnek.
A korábban Kocsis Máté-Sára Botond fideszes polgármesterek által erőltetett önkormányzati lakáspolitika tökéletes példája ennek: a szegényebb rétegekből rendre csak azon nagyon kevesek juthattak bérlakáshoz, akik „érdemesnek” ítéltettek a vezetés által.
Az „érdemes szegények” (értsd: a középosztályos nyugalmat – s így az ingatlanbefektetőket – szegénységükkel nem háborgatók) kiválasztásának metódusai, a szelektív feltételekkel kiírt, bizonyos csoportokat eleve kizáró lakáspályázatok; a méltányossági lakáskérelem rendeletbe foglalt, de a gyakorlatban nem létező lehetősége és a kilakoltatások: ezek mind-mind azt szolgálták, hogy mesterségesen távol tartsák a szerényebb vagyoni helyzetű többséget a kerületben való letelepedéstől, vagy helyi lakhatásuk megmentésétől.
Ha tényleg az fáj Sára Botondnak, hogy jelenleg nem kell olyan sokat fizetni az albérletekért Józsefvárosban, megnyugodhat: a járvány elmúltával sajnos szépen vissza fognak kúszni az árak a nagyon sokunk által elviselhetetlen kategóriába, és erre – egyelőre legalábbis – semmilyen létező önkormányzati politika nem tud jelentős hatással lenni.
