Kínában a pártállami rezsim már több ízben korlátozta állampolgárai magánéletét és véleménynyilvánítási szabadságát az internetes kereséseik monitorzásával, vagy megfigyelő kamerarendszerek kiépítésével. A legújabb technológiák azonban már nem csak az arcfelismerést teszik lehetővé, hanem az emberek érzelmeit is képesek nyomon követni.
„A hétköznapi emberek nem örülnek ennek a technológiának, de nincs más választásuk. Ha a rendőrség azt mondja, szükség van kamerákra a közösségükben, nincs más választásuk, együtt kell élni velük” – idézte a Népszava Chen Wei szavait, aki annak az egyik techcégnek, a Taigusysnak az igazgatója, amelyik az érzelemfelismerő rendszerekre specializálódott. Ez a technológia képes megkülönböztetni a dühöt, szomorúságot, boldogságot és az unalmat is az arcizmok mozgása, a hang tónusa, és a testjelzések és más biometrikai jelek alapján. Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke szerint azért van szükség az érzelmek tömeges felmérésére, mert a „pozitív energiák” fontosságának hangsúlyozása része az ideológiai kampánynak, amely alapján bizonyos érzelmeket bátorítani, másokat pedig visszafogni kell.
Jelenleg háromszáz börtönben, vizsgálati fogdában, és letartóztatottakat fogva tartó intézményben már be is üzemeltek 60 ezer kamerát. Chen Wei szerint üdvözlendő, hogy fel lehet mérni veszélyes bűnözők, rabok, problémás tanulók, és idősek otthonában lakó demens emberek érzelmi állapotát. Az igazgató arra a jelenségre hivatkozott, hogy a kínai fogdákban nagyon gyakori az erőszak, az őrök sokszor kínozzák a rabokat, nem hagyják őket aludni, amiktől azok összeomlanak és öngyilkosságot követhetnek el. Véleménye szerint a rendszer erre is megoldást jelenthet, mivel a megfigyelt rabok sokkal nyugodtabbak.
A Népszava cikkében Vidushi Marda, a brit emberi jogi szervezet digitális programigazgatója szavait idézi, aki szerint Chen Weinek nincs igaza. „Ismerős és frusztráló, gyakran hallott narratíva, amikor villogó új technológiák jelennek meg a biztonság jelszavával takarózva, de a valóságban a videómegfigyeléseknek kevés közük van a biztonsághoz. Nem tudom, hogyan képzelik, hogy az azonos idejű megfigyelés csökkentheti az erőszakot. A biometrikus felméréseknek szerintem a megfélemlítéshez és a cenzúrázáshoz van közük, az érzelemfelmérés ennek egyik példája” – jegyzi meg Marda.
Ráadásul az alkalmazott rendszerek általában színészek által eljátszott arcmimikából dolgoznak, melyek nem valódi érzelmeket tükröznek. Egyes kultúrákban pedig az érzelmek megjelenítése az arcon, vagy azok kimutatása eltérhet, amely tévedésekhez vezethet. A Taigusy egyik rendszere, amelyet a kínai rendőrség és Tajvan, valamint afrikai országok is alkalmaznak, etnikumonként különböztet meg fehéreket, színes bőrűeket,ujgurokat, majd megjelöli őket, mert eltérnek a han kínai lakosságtól.
Több szakértő is kritizálta az érzelemmonitorozást, ugyanis szerintük a technológia áltudományos sztereotípiákon alapul, a kutatók, ügyvédek és emberi jogi aktivisták pedig egyre növekvő számban gondolják, súlyos hatással van az emberi jogokra, a magánéletre és a véleménynyilvánítás szabadságára. Kínában a személyiségi jogi törvények hiánya tette lehetővé hogy a pártállam az emberek életének szinte minden pillanatát monitorozza. Nincsenek korlátok a hatóságok előtt a biometrikus adatokhoz való hozzáférésben, a Taigusyshoz hasonló techcégek pedig az állammal közreműködve már a lakosság érzelmeit is megfigyelhetik.
