Három kisgyermekével és állapotos feleségével együtt négy hónapig tartották fogva a magyar hatóságok a röszkei tranzitzónában R. R.-t, aki Iránból menekült el családjával 2017-ben.

A férfi feleségét súlyos traumák érték a családot képviselő Helsinki Bizottság szerint. Afganisztánban kegyetlenül üldözték, majd Iránba menekült, ahonnan egy idő után szintén menekülniük kellett férjével és gyermekeivel.

Ennek ellenére csak Röszkén adhatták be menedékkérelmüket, és az eljárást csak itt lehetett lefolytatni velük kapcsolatban a 2017-től megváltozott szabályok alapján.

A családot képviselő jogvédők szerint „esztelen és embertelen szabályok” értelmében határozatlan időre a tranzitzónába zárták R.R.-éket, ráadásul a hazai szabályok azt is megakadályozták, hogy a ténylegesen megvalósuló fogva tartás és az elhelyezési körülmények ellen hatékony jogorvoslatot keressenek a magyar bíróságoknál. A menekültügyi hatóságnak közel 4 hónap kellett ahhoz, hogy kiderítsék, a családot tényleg komoly fenyegetés éri hazájában, és ezért valóban védelemre szorulnak.

„A strasbourgi bíróság mai döntésével pedig megnyílik az út, hogy azok a jogellenesen sanyargatott emberek, akiket korlátlan időre fémkonténerekbe zárt a magyar állam, végre igazságot kapjanak.”

– kommentálta a hírt a Helsinki Bizottság közleménye, miszerint az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden kimondta, hogy „az iráni-afgán család röszkei tranzitzónában történő közel 4 hónapig tartó elhelyezése jogellenes fogva tartásnak minősül, amelyre embertelen, megalázó körülmények között került sor, megfelelő döntés és hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül.”

Az Európai Unió bírósága korábban 2020 május 14-i döntésében mondta ki, hogy a magyar-szerb határon felállított, 2017-ben kibővített, és az azóta a magyar menekültügy fő helyszínének számító tranzitzónák a mozgás szabadságának nagyfokú megvonása és a körülmények miatt őrizetnek számítanak, sőt, a jogi garanciák hiánya miatt jogellenes őrizetnek, ahol az uniós szabályok alapján maximum négy hetes határeljárást lenne szabad lefolytatni.

Minden előzetes kormányzati kommunikáció ellenére, kevesebb mint egy héttel a döntés után, a május 20-ról 21-re virradó éjjel és a következő nap folyamán gyorsított ütemben kiürítették mindkét tranzitzónát, és az ott hosszú ideje óta fogva tartott, közel 300 embert (nagy részük kiskorú volt) két nyílt táborba szállították át az ország másik felébe.

Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a kérelmezők jogi képviselője a Mérce megkeresésére üdvözölte, és  „iszonyú nagy előrelépésnek” nevezte, hogy a 2017-es menekültügyi szabályozás értelmében elrendelt tranzitzónás elhelyezéseket mostantól jogellenes fogva tartásnak minősítik, és külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a fogvatartottak éheztetésének megalázó és embertelen gyakorlatát is elítélték Strasbourgban.

A jogvédő szervezet közbenjárására több mint tizennyolc alkalommal rendelte el a strasbourgi bíróság, hogy biztosítsanak ételt ügyfeleiknek, alapvetően a felnőttek számára napi háromszor, a gyerekeknek ötször jár étkezés. Számos alkalommal számolt be a Helsinki Bizottság arról, hogy a strasbourgi bíróság folyamatos felszólítása mellett is bevett gyakorlat volt a tranzitzónában lévők éheztetése.