A Makói Gumiipari Szakszervezet és a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség tudósítása szerint a Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. délutáni és éjszakai műszakban dolgozó 70 százaléka nem vette fel a munkát, de többen a sztrájk közben is csatlakoztak az újabb tiltakozó megmozduláshoz – áll a szakszervezetek lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A sztrájkőrök és a sztrájkbizottság tagjai szerint a vállalat azon van, hogy szépítse a sztrájkolók számára vonatkozó adatokat azzal, hogy a tiltakozó dolgozók közül többnek felajánlotta: vegyen ki szabadságot, így is sztrájkolhat, de legalább fizetik is neki.
A közlemény résztezi, hogy pár tucat embert megtévesztett az ajánlat, néhányan éltek a „szabadságon sztrájkolás” lehetőségével, így ők a cég nyilvántartásában a sztrájkolók névsorából átkerültek a szabadságos listára – ismertette Radics Gábor, Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A makói gumigyár munkásainak sztrájkja kapcsán az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHGSZ) szolidaritási nyilatkozatot adott ki. A győri szakszervezet egymillió forintos sztrájksegéllyel támogatta a makói munkásokat. Ugyancsak kiállt a sztrájkolók mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség is
A történtek miatt a szakszervezet felkészült rá, hogy a cégvezetés a szakszervezetitől teljesen eltérő számot fog közölni a munkabeszüntetésen résztvevőkről.
Mi történik Makón?
A makói gumigyár munkásainak küzdelméről több alkalommal is írtunk a Mércén.
A makói gumigyár dolgozói először február 17-én tartottak kétórás figyelmeztető sztrájkot. Ezt az indokolta, hogy a munkáltató hosszú hónapokig nem tett eleget a munkások követeléseinek.
Mivel a figyelmeztető sztrájk is eredménytelen maradt, a munkások február 20-án már 8 órás sztrájkot szerveztek.
Ezen már a szombat délelőtti műszak létszámának a kétharmada, becslések szerint mintegy 300 dolgozó vett részt, bár a cég vezetése ezt kétségbe vonta.
A sztrájk akkor nyugtalanító körülmények közt zajlott, ugyanis a sztrájkolók névsorát le kellett adni a vállalatnak, s elhangzott az is, hogy a sztrájk ideje alatt „szüneteltethetik” a munkások társadalombiztosítását.
A délelőtti műszak kezdetétől délután 2-ig tartó munkabeszüntetéshez az úgynevezett bérelt dolgozók is csatlakoztak volna.
Radics Gábor a Mércének ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a bérelt dolgozók hivatalosan nem a Continental dolgozói, hanem egy munkakölcsönzőn keresztül foglalkoztatják őket.
S noha ők is sztrájkba léptek volna, erre a törvények nem adnak módot, ugyanakkor a szakszervezet megoldási lehetőséget keres a problémára.
A kollektív szerződések egyoldalú felmondása
A Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában a cégvezetés nyáron egyoldalúan felmondta az addig érvényben lévő kollektív szerződést, amely miatt most kontroll nélkül emelheti a túlmunka mértékét – és a szakszervezet szerint él is ezzel a lehetőséggel.
A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) szerint a munkáltató a járvány első hullámában „végtelenül lecsökkentette” a létszámot, ezzel párhuzamosan pedig a megmaradt dolgozóknak előre ki kellett venniük az összes szabadságukat és pihenőjüket.
A kollektív szerződés felmondása után sokan elhagyták a céget, mert nem vállalták a vezetőség által egyoldalúan bevezetett új munkarendet. A szakszervezet beszámolója szerint az ottmaradtakat – mintegy 1700 dolgozót – azóta egyre jobban hajszolja a cégvezetés, mert az időközben megszaporodott megrendelést ezzel, a drasztikusan lecsökkent létszámmal is teljesíteni akarja.
A tavalyi év során a Continental makói gyáregysége többször is felhívta magára a figyelmet a vezetőség kirívóan dolgozóellenes intézkedéseivel.
Ennek egy része volt az, hogy minősíthetetlen munkakörülményeket teremtettek a gyárban: lezárták vagy elvitték a közös helyiségekből a hűtőszekrényeket, így az otthonról hozott uzsonnák, ebédek egész nap a 30 fokra forrósodott üzemben aszalódtak.
Bezárták az öltözőket és a zuhanyzókat is, így a nehéz fizikai munkát végző gumigyárosok a piszkos, izzadt, esetleg fertőzött munkaruhában mentek haza.
Ráadásul a HR osztály trükkökkel vette rá a távozásra a munkásokat, hogy így a cég anyagilag jobban jöjjön ki a leépítésekből.
A munkaidőkeret két évre történő kibővítését a második rabszolgatörvénynek keresztelt rendelet tette lehetővé, amelyet a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva hirdetett ki, majd tavaly júniusban emelt törvényi erőre.
A törvény lehetővé teszi a 24 hónapos munkaidőkeret egyoldalú elrendelését.
(Mérce)
