Érdemi indoklás nélkül, egy nappal az indulás előtt jelezték az ARC plakátkiállítás szervezőinek, hogy az „Arccal a koronavírus ellen, a gyógyulásért” projektjük mégsem valósulhat meg. Bakos Gábor képzőművész, az ARC egyik alapítója azt az információt kapta, hogy Kásler Miklós miniszter maga tett keresztbe a projekt megvalósulásának, írja a hvg.hu.

Az ARC még tavaly megkereste a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának vezetőjét, Dr. Szlávik Jánost az ötlettel,

hogy külföldi minták alapján a Covid-osztályokon dolgozó orvosok és ápolók védőruháira rögzített, róluk készült portréfotók segítségével lehetne javítani a betegek közérzetén, mivel így látnák azoknak az arcát, akik értük dolgoznak.

„Ez az egyszerű, emberi kezdeményezés, apróságnak tűnhet, de egy kis empátiával is belátható, hogy betegágyukon sokak számára pozitív hatású lehet ez a fajta figyelem,” – írja Facebook bejegyzésben az ARC.

Szlávik pozitívan reagált a megkeresésre, és az ARC nemrég el is kezdte megvalósítani az ötletet. Először 15 önként jelentkező orvosról és ápolóról készítettek volna egy hétre elegendő portrét, majd a tervek szerint hosszabb távra látták volna el az összes, önként résztvevő orvost és ápolót az öntapadós portré nyomatukkal. Az ARC-cal együttműködött a projektben az ExpoDekor Kft., a Relatív Reklámügynökség, a MOME Fotográfia Tanszékének és az MKE Intermédia Tanszékének önkéntes diákjai.

A kezdeményezés azonban mégsem valósulhatott meg: a hvg.hu értesülései szerint a fotózás előtt egy nappal indoklás nélkül visszamondták az egészet.

Bakos szerint érdemi indoklást nem kapott a kórháztól, de egy ott dolgozó elárulta neki, hogy az emberi erőforrások minisztere személyesen felhívta a főorvost, hogy megtiltsa, hogy a dolgozók képet ragasszanak a ruhájukra.

Bakos szerint a kórház dolgozói sem értik, mi történik, mert nem részletezték a döntés okait.

Az évente megrendezett ARC plakátkiállítás művei a  közélettel többnyire kritikus hangvételűek, ezen belül gyakoriak az egyértelműen kormánykritikus plakátok is. Így volt ez a tavalyi kiállításon is, ahol többek között több plakát utalt az Index függetlenségének a megszűnésére, valamint a kormány válságkezelésére – az egyiken például Kásler szerepelt egy szemére húzott maszkkal. Bakos más indokot nem lát a projekt leállítására, mint hogy az ARC politikai beállítottsága szálkát jelentett az EMMI miniszter szemében.

Nem ez az első alkalom, hogy az ARC szervezői gyanúsan politikai színezetű akadályokba ütköznek: 2018-ban például hónapokig nem lehetett tudni, hol lesz a kiállítás, miután a Városliget Zrt. a Liget Projekt  miatti építkezésre hivatkozva nem engedélyezte a megrendezést a szokásos helyszínen, az 56-osok terén. Végül az akkor még Karácsony Gergely irányította zuglói önkormányzat fogadta be a kiállítást. 2020-ban a 11. kerületi Bikás parkban volt a kiállítás.

Bakos Gábor a hvg-nek azt nyilatkozta, nekik az is mindegy, ha valaki más csinálja meg a projektet:

„El se kell lopni, csinálják meg! Mi csak meg akartuk szervezni, mert Magyarországon se fedezet, se idő nincs arra, hogy a Covid-osztályokon kinyomtassák ezeket. Az első adag ragacs már el is készült, amit próbaképp adtunk volna oda.”

A betegek és az egészségügyi dolgozók mentális állapotára is súlyos terheket ró a koronavírus: a fertőzés nemcsak fizikai szövődményekkel és hónapokig tartó lábadozással járhat, hanem szorongást, depressziót és poszttraumás stressz-zavart (PTSD) is okozhat. De nem csak a betegek szenvednek PTSD-től, hanem az egészségügyi dolgozók, illetve a betegek hozzátartozói is. Egy felmérés szerint például a milánói kórházak 330 alkalmazottja közül 36,7 százalékuk számolt be poszttraumás stressz tüneteiről, egy brit tanulmány szerint pedig az intenzív osztályok dolgozóinak mintegy 40 százalékánál valószínűsíthető a PTSD. Éppen ezért minden eszközt meg kellene ragadni arra, hogy a mentális terhelést mind a betegek, mind a dolgozók számára enyhítsék az egészségügyi intézmények.

A hvg.hu megkereste az EMMI-t és a kórházat is, de eddig egyik intézmény se válaszolt a kérdéseikre.