A magyarok 41%-ának csökkentek az elmúlt egy évben, a koronavírus hatására a bevételei, egy most megjelent kutatás szerint. Bár a járvány európa szerte negatív hatással volt a háztartások anyagi helyzetére, nem mindenhol azonos mértékben.
Az Intrum követeléskezelő vállalat tavaly november során végzet felmérést 24 európai országban 24 000 ember megkérdezésével. A felmérés során 18 évnél idősebb, különböző életkori, gazdasági és nemi csoportba tartozó embereket kérdeztek meg, akiknek közös jellemzőjük, hogy elsődlegesen vagy jelentős részben felelősek személyes vagy háztartási pénzügyeik kezeléséért.
Az adatgyűjétésből kiderül, hogy Európai átlagban a lakosság 35%-ának csökkentek bevételei, mindössze 2%-nak növekedtek és 63% számára nem változtak, bár a változatlan jövedelműek nagy százaléka félt attól, hogy a következő időszakban csökkenést fog tapasztalni. A recesszió különböző térségek országait különböző mértékben sújtja, amíg az északi országokat (dán, finn, holland, svéd és norvég) kevésbé, addig a délieket (görög, olasz, portugál, spanyol) sokkal inkább.
A különböző jövedelmi kategóriákba esők közt sem egyenlően oszlanak el a hatások: amíg a legalacsonyabb bevételű harmadba tartozók 40%-a tapasztalt csökkenést, addig a legmagasabb harmadban ugyanez 32%.
Magyarországon az európai átlagnál többen, 41% érezte jövedelmének csökkenését.
A recesszió hatására a megkérdezettek nagy része csökkenteni igyekszik a kiadásait, különösen a bevétel csökkenést tapasztalók, akiknek több, mint fele kevesebbet vásárol nem létfontsságú termékekből. Az emberek mintegy ötöde (21%) számolt be arról, hogy plusz műszakokat, illetve részmunkaidős állást vállalt, 16% a családjától kért kölcsönt, 9% pedig banki hitelt vett fel kiadásai fedezésére.
Az Intrum tavaly májusi Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése szerint a magyarok fele érezte úgy, hogy a számláik nagyobb mértékben növekednek, mint bevételeik, hatvan százalékuk pedig úgy gondolta, hogy pénzügyi helyzete romlott az elmúlt fél évben. 56% jelentősen kevesebb pénzt tudott megtakarítani jövőjének biztosítására, mint a járvány előtt.
A magyaroknak mindössze 21% érezte azt, hogy a járvány pozitív hatással volt költségeik csökkentésére, ezzel javítva az anyagi helyzetükön.
A járvány hatására bezáró éttermek, mozik és kávézók mellett a turizmus globális felfüggesztődése azoknak, akiknek bevétele nem csökkent jelentős mértékben, lehetőséget adott arra, hogy csökkenteni tudják nem létszükségletű kiadásaikat. Amíg az európai átlagban ez a lakosság 36%-a, addig hazánkban ugyanez mindössze 21%, ezzel sereghajtók vagyunk az EU országai között. Ez jól mutatja, hogy egyrészt nagyon kevesek számára jelenthet spórolást a rekreációs lehetőségek megszűnése, mivel sokaknak ezek egyébként is elérhetetlenek, másrészt azt, hogy kevesen voltak azok, akiknek jövedelmük változatlan maradt és spórolni tudtak a lezárásokkal.
