Átfogó országjelentést tett közzé  a nemzetközi szervezeteket egybefogó  ECPAT és a Hintalovon Alapítvány a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról.

A jelentés amellett, hogy tárgyalja a jogszabályi kereteket és a társadalmi jellemzőket, kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának magyarországi megjelenési formáira is.

A riport drámai képet fest a magyarországi helyzetről.

Az országjelentés kitér arra, hogy:

• az Európai Unió területén az uniós tagállamokat tekintve a szexuális célú emberkereskedelem gyermek áldozatai közül a legtöbb magyar. Több magyar gyermek áldozat van, mint felnőtt;
• az Európai Unióban 2015-16-ban regisztrált, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok fele magyar származású volt: 1310-ből 647-en. Utóbbiak 64 százaléka gyermek, 7,4 százalékban 11 éven aluliak.

A riport ismerteti, miszerint:

• egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39%-ától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során;
• 2020 első felében az Internet-hotline-on jelentett illegális tartalmak 41,6%-a minősült „pedofil tartalomnak”.

Az országjelentés – amely adatigényléssel kinyert információkból és publikált statisztikákból és értesülésekből állt össze – megállapítja, hogy:

• főként a mélyszegénységben élő, a családjától elszakított, állami gondozásban élő és roma gyermekek a szexuális  kizsákmányolás áldozatai;
• a szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata az ország legelmaradottabb régióiból származik;
• a kutatásban vizsgált időszakban az EU területén azonosított prostitúciós célú kizsákmányolás áldozatává vált gyermekek több mint fele volt magyar származású.

A magyarországi helyzetet tovább súlyosbítja, hogy – ahogyan erre a Kaleta-ügy is rávilágított – a bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén.

Továbbá az is, hogy nincsen elégséges szociális szakember, aki foglalkozhatna a gyermekekkel. Valamint az is, hogy  a gyermekek turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolással szembeni védelméről szóló magatartási kódex aláírói közt egyetlen magyarországi vállalat sincsen.

A riport továbbá megállapítja, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását erősíti az a törvénykezés is, miszerint már 16 évesen házasságot lehet kötni. Ez utóbbi tényező főként a mélyszegénységben élő gyermekek és a roma gyermekek ellen hat.

Noha az áldatlan állapotokon valamelyest enyhített a 2020 elején hatályba lépett törvénymódosítás csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiának is jótékony hatásai lehetnek, Magyarország elmaradása óriási.

„Az áldozatok számára nyújtott szociális és pszichológiai szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak és nem kielégítőek. Hiányzik továbbá egy olyan összehangolt  áldozatsegítő szolgáltatási rendszer is, amely a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyerekek valós, egyénenként azonosított szükségleteit szem előtt tartva segítséget nyújt nekik a felépüléshez és a társadalomba történő reintegrációhoz” – sorolja a további problémákat a jelentés.

Ugyanakkor az utóbbi években az egész világon nőtt a kizsákmányolt gyermekek száma.

Az ENSZ február elején közzétett jelentése szerint az elmúlt 15 évben csaknem háromszorosára nőtt a gyerekek aránya az emberkereskedelem áldozatai között.