A kínai Pekingi Egyetem és az amerikai Connecticut Egyetem közös tanulmánya megállapította, hogy Dél-Ázsiában 15-ből 1 elvesztett terhesség (pl. halvaszületés és elvetélés) lényszennyezettség okozta egészségügyi problémákhoz köthető – írja a World Socialist Website.

A tanulmány több mint 34 000 indiai, pakisztáni és bangladesi terhességét elvesztő nő orvosi leletei alapján készült. A kutatók statisztikai modellek segítségével elemezték a korrelációt a terhesség alatt fennálló légszennyezettség szintje és az elvesztett terhesség között.

A kutatás becslései szerint 2000 és 2016 között évente kb. 350 000 terhességvesztesség volt tulajdonítható a köbméterenként 40 mikrogrammot meghaladó PM2,5 részecskéknek való kitettségnek, ami Dél-Ázsiában az évenkénti terhességvesztés 7,1%-a.

A kutatók szerint a becslés nem pontos, azonban így is megdöbbentő és egyértelműen rávilágít egy tendenciára.

A tanulmány szerint a dél-ázsiai terhességvesztések 77%-a Indiához köthető. Ez aligha meglepő annak fényében, hogy a világ 30 legszennyezettebb városaiból 21 Indiában található.

Delhiben, India második legnagyobb városában 2019 telén a PM2,5 köbméterenkénti aránya meghaladta az 500 mikrogrammot, ami több mint a biztonsági határ tízszerese.

Sőt, 2019-ben Delhi néhány kerületében leállt a légszennyezettség-mérés, mert a mérőműszerek nem bírták tovább a terhelést. Iskolákat zártak be, az alacsony látótávolság miatt repülőgépeket térítettek el Delhi repülőteréről. Delhi főminisztere, Arvind Kejriwal a helyzetet „élet a gázkamrában”-ként jellemezte.

Delhi időjárási viszonyai miatt – a közeli Himalájából hideg párás levegő száll le – különösen ki van téve a szmog veszélyének, azonban a szmog mellett a városban a biztonsági határértéket meghaladó mértékben jelen vannak olyan veszélyes gázok is, mint a kén-dioxid és a dinitrogén-oxid. Egy 2017-es tanulmány szerint Indiában a halálesetek 17,5% valamilyen módon a légszennyezettséghez köthető.

Nemrég az Európai Unió Bírósága elítélte Magyarországot, amiért nem tartotta be a levegő minőségével kapcsolatos uniós jogszabályokat. Az ítélet szerint Magyarország több térségében a részecskeszennyezettség rendszeresen meghaladja az uniós elvekben meghatározott napi határértéket, valamint Magyarország levegőminőséget javító intézkedései sem megfelelőek.