Közel 60 civil szervezet fog össze Civilek az egyetemi autonómiáért néven az a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) illegitim átalakítása ellen. A szerkesztőségünkhöz pénteken eljuttatott közleményükben kifejtik álláspontjukat az oktatás szabadságával és az SZTE modellváltásával kapcsolatban, valamint petíciót is indítottak egyetemek függetlenségéért. A petícióban is résztvevő Oktatói Hálózat külön közleményében is tiltakozik a magyar felsőoktatás elrablása, és az egyetemi szabadság eltiprása ellen.

A Civilek az egyetemi autonómiáért csoport kiemeli, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyike Magyarország legnagyobb egyetemeinek és egyben a három vidéki tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel együttesen. Az elmúlt hetekben mindhárom egyetem látszólag demokratikus úton döntött a modellváltás mellett, az egyetemi polgárok és döntéshozók bevonásával. Ez azonban ahogy ők is kiemelik, nincs így. A döntéshozatali folyamat antidemokratikusságára pedig az SZTE példáján kívánják hívni a figyelmet.

A szegedi egyetem vezetése 2021. január 29-én hozott döntést az alapítványi modell bevezetéséről, melyet az intézmény rektora, Rovó László, valamint kancellárja, Fendler Judit egyértelmű legitim döntésnek könyvelt el. Ahogy azonban arról mi is beszámoltunk, a három és fél órás szenátusi ülés rendkívül kaotikus volt.

A Veritas Virtus Libertas (VVL) egyetemi polgári csoport által nyilvánosságra hozott, szenátusi üléséről készült felvétel alapján egyértelmű, hogy az ülés végszavazásának felvezetése során a szenátorok nem győződhettek meg arról, hogy pontosan miről szavaznak.

A szavazás felvezetése során Rovó László rektor többszöri nekifutásra sem tudta összefoglalni a szavazás tárgyát, ám többször is egyértelműen arra utalt, hogy nem a végszavazás következik, mindössze egy előzetes szavazás arról, hogy az általa támogatott szöveg a végszavazás során opcióként szerepeljen-e majd a lehetőségek között. A Bölcsészettudományi Kar egyik szenátusi küldötte, Szajbély Mihály által benyújtott módosító indítványról nem csupán szavazás nem történt, de még a felszólalásra sem kapta meg a lehetőséget a zavaros szavazás lebonyolítása előtt. A jogi osztály képviselője ezt azzal indokolta, hogy az SZMSZ szerint ha az első, lényegi garanciák nélküli előterjesztés többséget kap, akkor a második előterjesztésről szavazni már nem kell.  Az indítványt benyújtó professzor ezen körülmények miatt nem is tekinti legitimnek a szenátus döntését, és Rovó Lászlót a döntés megsemmisítésére, valamint a szavazás újbóli lebonyolítására kérte, amire ez idáig nem érkezett válasz.

A szenátusi döntést megelőzően egyetemi kari tanácsokon zajlott a modellváltással kapcsolatos állásfoglalás, ahol szinte kivétel nélkül minden kar elutasította az átalakítást. Habár a szenátus tagjait jogilag nem köti még ilyen
helyzetben sem kötött mandátum, egyértelmű erkölcsi kötelessége volt minden
érintett szenátornak, hogy a karok előzetes szavazásukon elfogadott döntését, azaz az őket megválasztók álláspontját képviseljék.

Ennek ellenére hat szenátor szavazott úgy igennel az átalakításra, hogy a saját kari tanácsa azt egyértelműen elutasította. Velük együtt megfordult volna az eredmény.

A civilek azt is kiemelik, hogy a szenátusi ülésen Pál József, aki nem mellesleg a szegedi Fidesz tagja, felszólalt a kötött mandátum ellen, minden bizonnyal azért, mert a szenátor a modellváltásra nemmel szavazó bölcsészkar képviseletében vett részt az ülésen. A végszavazáson igenre nyomott, majd másnap lemondott, habár nem a lelkiismeretfurdalása miatt, hanem azért, mert a kötött mandátumok ellen így kívánt tiltakozni.

Jancsák Csaba, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyik delegáltja szintén
igennel szavazott annak ellenére, hogy a kari tanácsa egyértelműen elutasította
modellváltást, a kar vezetése pedig kötött mandátummal delegálta a két szenátorát. A kar dolgozóinak felháborodását jelzi, hogy nyolcvannál többen írták alá a visszahívásra felszólító levelét. Mivel ennek nem tett eleget, a hírek szerint szavazást írnak ki a visszahívásáról. Horváth Dezsőt, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánját, aki szintén hasonló körülmények között szavazott igennel, az elődje szólított fel lemondásra.

A szenátus illegitim döntését az átalakításról két alkalommal is több száz hallgató tiltakozó akciója követte. A Civilek az egyetemi autonómiáért csoport ezen körülmények mellett nem tartja lehetségesnek az SZTE átalakítását. Petíciójukhoz, amelyet az egyetemi függetlenség megvédéséért indítottak, immár hatvan meghatározó magyarországi civil szervezet vagy hálózat csatlakozott, és több, mint kilencezer magánszemély írt alá.

Az aláírók között szerepel az Oktatói Hálózat is, mely külön közleményében határolódik el az egyetemek elrablásától. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormány statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába. Szerintük nemcsak a kötött mandátum hiánya és a szavazás eljárásrendje volt antidemokratikus, de a kormány megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz.

Az egyetemi vezetők az ITM-ben tudták meg, hogy „önként” fogják alapítványi
kézbe adni az egyetemeiket, különben nem részesülnek az 1500 milliárdos uniós fejlesztési forrásból. A döntő szavazás napján maga a miniszterelnök is melegen ajánlotta az elköteleződést az egyetemeknek a „modellváltás” mellett.

Az MTVA  szenátusi szavazásokat napokkal megelőzően már kész tényként tálalta az egyetemek átalakítását.

Az állami média ellentmondásos kommunikációjára utal, hogy 2020 nyarán Palkovics László még azt állította, hogy „a legnagyobb intézmények ‒ köztük a három vidéki tudományegyetem, valamint a SOTE, az ELTE és a Műegyetem is ‒ állami fenntartásban maradnak, így fejlesztik őket tovább”. 2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást. Mindemellett az Oktatói Hálózat is felhívja a figyelmet, hogy a rohamtempóban megtartott döntéshozás még csak lehetőséget sem adott az érintett hallgatóknak és oktatóknak, hogy érdemben megvitassák a modellváltás körülményeit.

Közleményükben kifejezik aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy az alapítványosítás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hiszen fideszes oligarchák kezébe kerülnek az óriási fejlesztési források és értékes ingatlanok, amelyek így „elveszítik közvagyon jellegüket”.

Kihangsúlyozták továbbá, hogy a tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét. Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás.

A civil szervezet felszólítja a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását, valamint felkér minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa a harcot az egyetemi autonómiáért.