Hétfőn a mianmari hadsereg őrizetbe vette az országot 2016 áprilisa óta kormányfőként irányító Aung Szan Szú Kjit, aki korábban 15 évet töltött házi őrizetben, majd 2015-ben pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) élén győzelmet aratott az ország első demokratikus választásán. Mianmarban tavaly novemberben tartottak ismét választásokat, az országban azóta nagy a feszültség. A hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett.

Aung Szan Szú Kji szerint a hadsereg ismét diktatúrát akar bevezetni. „Arra biztatok mindenkit, hogy ezt ne fogadja el, hanem válaszoljon és teljes szívvel tiltakozzon a katonai puccs ellen” – idézi a Guardian a kormányfő nyilatkozatát.

A hadsereg Aung Szan Szú Kjin kívül több másik vezető tisztségviselőt is őrizetbe vett, a fővárosban, Rangunban nem működnek a telefonvonalak, az állami televízió és az internet is blokkolva van. A bankok bezártak, több városban jelentettek katonai jelenlétet.

2011 előtt nagyjából 50 évig a hadsereg vezette Mianmart, aminek egy civil kormány kinevezése vetett véget. Az elmúlt egy héten egyre növekedett az aggodalom az országban, hogy a katonaság ismét hatalomra tör, miután a novemberi választások óta széleskörű választási csalással vádolják a kormányt: állításuk szerint 8,6 millió szabálytalanságot tártak fel.

A választáson Aung Szan Szú Kji pártja ismét egyértelmű győzelmet aratott: a parlament 412 székéből 346-ot az NLD nyert el. A Guardian szerint a győzelemhez előzetesen sem fért kétség, az erőszakmentes demokratizálásért évtizedek óta küzdő és 1991-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szú Kji továbbra is nagy népszerűségnek örvend a hazájában.

Ennek ellenére a választás tovább növelt bizonyos társadalmi feszültségeket: 1,5 millió szavazó például nem adhatta le a szavazatát, miután többnyire etnikai kisebbségek által lakott területeken biztonsági intézkedésekre hivatkozva nem tartották meg a választást. Emellett körülbelül 1,1 millió rohingya sem szavazhatott, akik továbbra is táborokban élnek, miután 2017-ben a mianmari hadsereg civil szélsőségesekkel és buddhista milíciákkal karöltve szisztematikusan elkezdte kiirtani az ország lakosságának 4-5 százalékát kitevő, jellemzően muszlim vallású lakosokat. A rohingya lakosságnak továbbra sincs állampolgársága.

Biden sajtótitkára közleményben ítélte el a puccsot: az USA „elítél minden, a novemberi választások eredményének megmásítására, vagy Mianmar demokratikus átmenetének megakadályozására tett kísérletet, és lépéseket tesz a felelősökkel szemben, amennyiben nem függesztik fel  tevékenységüket.” Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitteren jelezte, hogy szintén elítéli a puccsot, és arra szólította fel a hadsereget, hogy engedje szabadon az őrizetbe vetteket. „A választások eredményét tiszteletben kell tartani és a demokratikus folyamatot helyre kell állítani” – írja.