Azt gondolnánk, hogy Budapestről való elűzése után Ausztriában, új bécsi kampuszán könnyebb dolga lesz a Közép-Európai Egyetemnek (CEU). A török közmédia angol nyelvű kiadásában azonban részletes riport jelent meg azokról a nem EU-s állampolgár diákokról, akik Budapesten kezdték meg a tanulmányaikat, de az osztrák bevándorlási hatóság egyszerű hanyagságból vagy, az érintettek szerint gyakran rosszindulatúságból, megtagadta nekik az állandó tartózkodási engedély kiadását.
Az egyetemnek hagyományosan számos tanulója érkezik az Egyesült Államokból, a posztszovjet térségből és a Közel-Keletről is. A TRT World újságírójának névvel is nyilatkozott egy egyiptomi és egy jordán diák is, akiknek elvileg a tavalyi év folyamán, a kampusz költözésével kellett átköltözniük.
Az egyiptomi állampolgár Ahmed Szamír Szantavi azt az állítást is megfogalmazta, hogy noha a CEU vezetése korábban arról tájékoztatta őket, a Michael Ludwig bécsi polgármesterrel kötött, korábbi megegyezés értelmében a budapesti osztrák nagykövetségen külön irodát nyitnak a CEU-diákok ügyeinek kezelésére, ebből semmi nem lett, saját bevándorlásügyi osztrák hivatalnokot kapott minden egyes diák, és maguknak kellett a Bécsbe való átköltözés ügyeit intézni.
Szantavi és egy másik diák, a jordániai állampolgár Mohammad Abu Havas egyetlen dologban hasonlítanak egymáshoz, közel-keleti, muszlim többségű országból érkező férfiak. Rájuk Ausztriában pedig a bevándorlásügyiek minden bizonnyal úgy tekintettek, mint bármelyik Magyarországról állandó vízumért folyamodó ilyen emberre, és minden eszközzel megpróbálták megakadályozni, hogy Ausztriába 90 napon túli tartózkodási engedélyt szerezzenek.
A riport beszámolója szerint, noha a pandémia miatt az oktatás még online, de a CEU-s diákok közel felének továbbra is rendezetlen lehet a lakhatási és letelepedési helyzete.
A jordán diák ráadásul a világjárvány és a lezárások következtében addigi, budapesti, idegenvezetői állását is elveszítette, így semmiképpen nem tudta állni a körülbelül 600 euróra rúgó osztrák közjegyzői és ügyintézési illetékeket, és az itthoninál drágábba bécsi albérlet megszerzése is ugyanúgy problémát jelent neki, mint a CEU-s diákok jelentős részének.
A két beszámolóhoz egy harmadik, neve elhallgatását kérő amerikai diák is csatlakozott.
Ő azt mondta, míg más amerikaiak már korábban, és viszonylag zökkenőmentesen elintézték az Ausztriába költözés összes feltételét, vele szemben az osztrák ügyintézők teljesen elutasítóak voltak, és végül 90 napon túli vízumot el sem tudott magának intézni.
Így, akárcsak Mohamed Abu Havasnak, végül neki is vissza kellett költöznie oda, ahonnan tanulni érkezett.
Szantávi végül ösztöndíja miatt decemberben kapott nagy nehezen letelepedési engedélyt Ausztriában. Ő úgy fogalmazott, ez sokkal nehezebb volt, mint a 90 napos vízum magyarországi meghosszabbítása, a magyar hatóságok ugyanis vele gördülékenyebbek és megértőbbek voltak:
„A magyar állam jól ismert rasszizmusáról és a diszkriminációról, ha külföldiekről van szó. De határozottan azt mondanám, ebben a tekintetben Bécs rosszabb, mint Budapest.”
-mondta el a diák, a két állam apparátusát összehasonlítva. Szantávi hozzátette, személyesen az egyetem vezetését tette felelőssé azért, hogy mindezen át kellett mennie.
Egy másik pórul járt diáknak az Egyesült Államokba kellett visszamennie, ezért az ottani lakása bérléséhez egyetem mellett munkába kellett állnia, ráadásul az időeltolódás miatt az online megtartott órákra hajnali 5-től kell bejelentkeznie.
Mint ez a diák beszámolt róla, a 2020 júliusi osztrák akkreditáció után költözött át ő is Bécsbe, ahol az egyetem a Favoriten negyedben kapott új épületet. Azonban néhány hete ő és számos társa kaptak Ausztriából szóló kiutasító levelet az ottani címükre, amelynek következtében neki például haza is kellett mennie.
„Az, hogy a legtöbben akik levelet kaptak, hogy az országot el kell hagyniuk egyben nem fehér nők is, azt hiszem, egyáltalán nem véletlen egybeesés.”
-mondta erről, azt is hozzátéve, ő maga afroamerikai.
A portál megkereste a CEU vezetését is, hogy a diákok által elmondottakra ők is reagáljanak. Általánosságban annyit válaszoltak, a tanulmányi osztályuk vezetője folyamatosan minden segítséget megadott az osztrákokkal egyre több problémába keveredő diákjaiknak, így eligazító értekezleteket és prospektusokat is gyártottak nekik.
A két közel-keleti diák azonban úgy vélte, a CEU vezetése eddig csak a magyar bevándorlásiakkal kellett, hogy ügyeket intézzen, és egyáltalán nem készültek fel az osztrák hatóságok különösen szigorú és a színesbőrűeket sokszor hátrányosan érintő gyakorlatáról, amit az országba érkező, nagy számú török bevándorló és vendégmunkás „féken tartására” létezik, de a 2015-ben kiéleződő menekülthelyzet ezek szigorodásához vezetett.
A Soros György által 1991-ben Budapesten megalapított CEU-t őt ellehetetlenítő törvénykezéssel 2018 végére szorította ki Orbán Viktor kormánya Magyarországról, ezt követően kellett megkezdeniük költséges, minden oktatási tevékenységüket Bécsbe áthelyező költözködésüket, amely még ma is tart.
A CEU diákjainak jelentős csoportja már a költözés elején jelezte, annak során az ő érdekeiket az egyetem kevésbé veszi figyelembe mint tanáraik és adminisztratív munkatársaik esetében, például ösztöndíjuk emelése nem követi a magasabb bécsi lakásárakat sem.
A most érintett diákok beszámoltak arról, számos esetben próbáltak kisebb visszatérítésekkel javítani a helyzeten az egyetem részéről, de a bevándorlási hivatal felé azért mégiscsak nekik kellett volna tisztázni a náluk érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkező, EU-n kívüli diákok helyzetét is.
