Sztella Kiriakídisz, az Európai Unió egészségügyi biztosa levélben követel magyarázatot az AstraZeneca gyógyszergyártó cégtől, amiért az késik az unió által foglalózott COVID-vakcinák szállításával – írja a brüsszeli Politico.

„Komoly kérdéseink vannak és elvárjuk, hogy hétfőre megválaszolják őket” – nyilatkozta a lapnak egy uniós hivatalnok.

A brit-svéd gyártó pénteken jelentette be, hogy az előre tervezettnél kevesebb oltásadagot tud szállítani az uniós tagállamoknak, mivel gondok akadtak az európai gyártókapacitásaiban. Sajtóértesülések szerint az AstraZeneca 60 százalékkal csökkenti szállítmányait, március végéig az ígért 80 millió adag helyett csak 31 millió dózist kapna az EU.

A bejelentés komoly felháborodást váltott ki Brüsszelben, ugyanis tavaly ősszel elővásárlási egyezményt kötöttek a vállalattal, méghozzá 300 millió dózisra. A Politico forrásai szerint az unió ezért százmillió eurós nagyságrendű összeget utalt át a cégnek a gyártókapacitások lefoglalására. (Hogy pontosan mekkora volt az összeg, az a szerződések titkossága miatt nem tudható, bár baloldali EP-képviselők küzdenek azért, hogy minden gyógyszergyártóval kötött szerződés nyilvánossá váljon.)

Kiriakídisz és az Európai Bizottság most azt szeretné tudni, mire is költötte az AstraZeneca ezt az összeget, ugyanis jelen állás szerint úgy tűnik, vagy nem indította be a gyártási folyamatot időben, vagy a legyártott és lefoglalózott vakcinát valaki másnak értékesítette magasabb áron.

Időközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a francia Europe 1 rádiónak adott interjújában vasárnap úgy fogalmazott, nehéz lesz tartani az Európai Bizottság célkitűzését, hogy nyár végére az uniós lakosságának 70 százaléka megkapja a koronavírus elleni oltást. Michel úgy számol, a mostani akadozások elsimulhatnak, ahogy egyre többféle vakcinát engedélyez az európai gyógyszerhatóság, és a gyártási kapacitások is növekszenek.

Erre szükség is lesz, ugyanis a számítások szerint a jelenlegi tempó mellett szeptemberre 70 százalék helyett, csak 15 százalékos átoltottság valósítható meg.

Nemcsak az AstraZeneca, de a másik fontos vakcinagyártó, a Pfizer is fejfájást okoz az EU-nak, utóbbi is múlt héten jelentette be, hogy néhány héttel elhalasztja az újabb adagok szállítását a belgiumi gyártókapacitásainak fejlesztési munkálatai miatt.

A késlekedés miatt egyre több tagállami vezető fogalmaz meg kritikákat a Bizottsággal szemben, amely egyébként logikus módon amellett kardoskodik, hogy a tagállamok ne külön-külön, hanem az unió intézményein keresztül, közösen tárgyaljanak és szerződjenek a nagy gyógyszergyártókkal.

Pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, ez most nem az az időszak, amikor vitát kell nyitnunk arról, hogy „Brüsszelre” bízni a védőoltások beszerzését jó ötlet volt-e vagy sem. Ha „nem érkezik elég vakcina Brüsszelből, kell szerezni máshonnan” – mondta el a miniszterelnök.

Ugyanazon a napon Szijjártó Péter külügyminiszter azt is bejelentette, 1 millió ember beoltására elegendő dózisra szerződött le a magyar kormány a Szputnyik V orosz vakcina gyártójával.

Müller Cecília tisztifőorvos hétfői közlése szerint ugyanakkor még nem lehet tudni, mikor is indul meg ennek a vakcinának a szállítása. Vagyis semmi garancia nincs tehát rá, hogy ez korábban megtörténne, mint a Brüsszel által foglalózott dózisok esetében.