Megkapta Bernie Sanders független vermonti szenátor, és volt demokrata előválasztási elnökjelölt a Szenátus nagyhatalmú, költségvetési bizottságának elnöki székét. A Joe Biden elnök beiktatásával egy időben felálló, 50-50-es demokrat-republikánus megoszlású testületben ez a pozíció azt jelenti, hogy az Egyesült Államok költségvetésére a baloldali politikus ezentúl döntő befolyással lehet.

Sanders, akinek neve korábban a jóval kisebb mozgásteret biztosító munkaügyi miniszteri posztra is felmerült, így végül nagyobb befolyást szerezhet legalább a Kongresszusban, mint ezelőtt valaha.

Ez már december folyamán is látszott, amikor végül a szenátorok addig nem vonulhattak karácsonyi szabadságra, amíg a Sanders által javasolt újabb, 2000 dolláros koronavírus-csekkről legalább elvi megállapodás nem születik a testületben.

Január 5-én ráadásul a hagyományosan jobboldali Georgiában két demokrata szenátor is győzött, így Kamala Harris alelnökkel az elvi többség is megszületett Joe Biden pártjában ahhoz, hogy az legyen a bizottság elnöke, akit ők mondanak. A Szenátusban addig minden lényegi változást blokkoló Mitch McConnell Kentucky-i, republikánus honatya pedig Georgia után végleg elveszítette 11 éve birtokolt befolyását a legfontosabb amerikai törvényhozó testületben.

A jobbközép Politico amerikai kiadása kinevezése alkalmából interjút is készített Sandersszel, aki beszámolt róla, ambiciózus tervei vannak, és agresszív politikát kíván folytatni a bizottság élén:

„Egyértelmű kötelessége a Kongresszusnak, hogy ne veszítse szem elől azt a tényt, hogy a dolgozó családok ebben az országban nagyobb gazdasági problémákkal néznek szembe, mint az 1929-es nagy gazdasági világválság óta valaha. Amit most a Kongresszusnak meg kell mutatnia az amerikai népnek az az, hogy egyszerre több krízissel is szembe tud nézni és képes kezelni is azokat”,

-mondta erről Sanders.

Hozzátette, a republikánus törvényhozók George W. Bush, Barack Obama és Donald Trump elnöksége alatt is arra használták kongresszusi többségüket, hogy óriási adókedvezményeket biztosítsanak az őket eltartó, leggazadagabb amerikaiaknak.  Ez pedig szerinte végletekig elmérgesedő társadalmi konfliktusokat okozott az elmúlt években.

„Én is a megbékélésre törekszem, de nagyon másként.” – fogalmazta meg céljait Bernie Sanders, arra utalva, nem ért egyet teljesen Biden elnök azon gondolatával, hogy mindig kompromisszumra kell törekedni a republikánus törvényhozókkal a következő években, főleg, hogy legalább 2022-ig a demokratáknak most többsége is van.

A megbékélésnek ezért elsősorban a Kongresszus és a társadalom között kell Bernie Sanders szerint végbemennie, nem különböző elitcsoportok között, háttéralkuk révén.

„Ma Amerikában gyermekek éheznek. Emberek alszanak az utcán. Kilakoltatás fenyeget tízezreket. Sokaknak nincs egészségbiztosítása, egy súlyos járvány kellős közepén. Ez a jelen legnagyobb válsága, amivel azonnal foglalkoznunk kell.”

Sanders szerint azonban ez csupán a jéghegy csúcsa. Hangsúlyozta, kétpárti konszenzus van például abban, hogy az ország infrastruktúrája, a szövetségi kormány által kezelt utak, hidak siralmas állapotban vannak. Mint a költségvetési bizottság elnöke, Sanders egyik legfontosabb középtávú céljának azt tekinti, ezek újjáépítése, amit elnöksége alatt még a mindennel szemben renitens Trump is megígért, végbemenjen.

Ezenkívül Sanders a Green New Deal legfontosabb alapelemeit is bevezetné, az energiaátállás a baloldali szenátor értékelése szerint „munkahelyek, tartós munkahelyek millióit fogja megteremteni” az országban.

További, lényeges középtávú célja lesz a bizottság élén Sandersnek, hogy szerinte immár groteszk mértékben magas hadi- és védelmi kiadásokat megfaragja, tervei szerint ennek legalább 10 százalékos csökkentését kell elérni, hiszen a hadsereg finanszírozása éppen más, fontos céljaitól veszi el az értékes, adófizetői dollárokat. Közegészségügyi terveiről, amelyek jelölti programjában szerepeltek (Medicare for all) viszont szűkszavúan csak annyit jegyzett most meg, „abban a keretben mozgunk majd, amit az elnök kiszabott nekünk.”

Az amerikai Szenátus költségvetési bizottsága az egyik legfontosabb, törvényhozás mellett dolgozó szervezet, amelynek Sanders jó ideje vezető tagja. Az 1974-ben, törvénnyel felállított bizottság feladata a a Képviselőház megfelelő bizottságával együtt évente beterjesztett költségvetés elfogadására, így törvény szerint rendelkezik az Egyesült Államok teljes hadi- és nem hadi természetű kiadásainak összességéről.

A bizottság által elfogadott költségvetés csak akkor lép érvénybe, ha azt a Szenátus is jóváhagyja, és az elnök is aláírja. A 100 fős Szenátusnak jelenleg 50 republikánus és 50 demokrata tagja van, de minden szavazást el tud dönteni Kamala Harris demokrata alelnök plusz egy voksa, mint ahogy 2017 után Mike Pence is rendszeresen tört meg egyenlő szavazatarányokat a testületben.

Sanders bizottsága számára azonban gondot okozhat a demokraták centrista jobbszárnya (Blue Dogs – „kék ebek”), akik baloldali terveit szinte bizonyos, hogy nem fogják majd zokszó nélkül támogatni. Joe Manchin, Nyugat Virginia demokrata szenátora ezt már többször ki is jelentette.

Az amerikai Képviselőházban 2018 óta ugyancsak szűk demokrata többség van.