A kormány tavaly a korábbi évekhez képest is jóval nagylelkűbben bánt a nagyvállalatokkal: egy-egy új munkahely teremtéséért nagyjából 130 millió forintot fizettek az adófizetők. A Párbeszéd szerint a gazdasági fejlődést hosszútávon a nagy beruházások közpénzből történő fedezése nem tudja fenntartani, ezért „okos gazdaságélénkítést” javasol.
Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa online tájékoztatót tartott, amiben röviden felsorolta pártja gazdaságélénkítési javaslatait. A politikus hangsúlyozta, hogy
a kormány gazdaságpolitikája és járványkezelése elhibázott, mivel alapvetően nem szolgálja se a fejlődést, se a versenyképességet.
Tordai szerint az ország versenyképessége folyamatosan romlik, amit a Világgazdasági Fórum 2020-as jelentése is alátámaszt: eszerint Magyarország felkészültsége a versenyképesség szempontjából a következő évtizedre éppen csak elégséges, és a legtöbb mutatóban a visegrádi országok közül a legrosszabbul teljesítő állam. Hazánk a 11 mutatóból mindössze kettőben előzte meg Lengyelország, Csehország és Szlovákia átlagát, a digitális infrastruktúra elérhetőségében, valamint szabadalmak és innovációk terén.
A Kopint-Tárki összefoglalója szerint a legnagyobb elmaradásainkat a versenyképesség terén egyértelműen az adórendszer okozza: egyrészt a háztartások teljes bruttó adóterhelése (ÁFA, SzJA stb.) nagyon magas, másrészről az egykulcsos adórendszer hatékonysága a gazdasági visszaesés idején megkérdőjelezhető. A Párbeszéd éppen ezért az adórendszer gyökeres átalakítását javasolja.
Tordai szerint a magyar vállalatok problémája egyrészt a versenyképesség romló tendenciája, másrészt pedig a fizetőképes kereslet hiánya, mivel egy cég akkor tud sikeres lenni, ha a piacon vannak olyan vevők, akik meg tudják vásárolni a termékeiket. Tehát alapvetően az emberek bevételeit kellene növelni, ez pedig pozitívan hatna a gazdaságra is.
Ezért javasolja a Párbeszéd rövidtávú megoldásként az alapjövedelem, vagy legalább a válságkezelő alapjövedelemhez hasonló intézkedés bevezetését.
Ez Tordai szerint lehetővé tenné, hogy a járvány következtében bezáró mikro-, kis- és középvállalkozások újranyithassanak, ezáltal pedig a kistelepüléseken is létrejönnének új munkahelyek.
A kormány a járvány kezdete óta azt kommunikálja, hogy válságkezelése a munkahelyek megőrzésére irányul, tehát látszólag ebben megegyezik a Párbeszéd gazdaságvédelmi javaslataival – azonban ahogy az a Népszava szerdai összesítéséből kiderült, a munkahelyek megőrzése többnyire kimerült abban, hogy nagyvállalatok beruházásait fedezte az állam közpénzből, amiért cserébe ezek a cégek vállalták valamennyi új munkahely létrehozását. A Heineken esetében például az 540 millió forintos beruházásának felét, 270 milliót a kormány állta, amiért cserébe 456 munkahely „megvédését” ígérte a vállalat. Azt már azonban nem tudjuk, hogy az a 456 munkahely valóban veszélyben volt-e.
Tavaly csak a Külügyminisztérium 1676 milliárd forintnyi támogatást osztott ki, ebből összesen 12 603 új munkahely jött létre, vagyis a kormány új munkahelyenként 132,9 millió forintot költött. A Pénzügyminisztérium pedig a Nagyvállalati Beruházási Program keretén belül 70 milliárd forintot osztott ki, ebből 700 új munkahely jött létre, vagyis 100 millió forintonba került egy új munkahely. De például
az 50 milliárdos Egészségipari Támogatási Program keretében három beruházásnak több mint 80 százalékát az adófizetők állták.
A Párbeszéd szerint tehát emberségesebb, de a gazdaság szempontjából is hatékonyabb lenne, ha a nagyvállalatok beruházásainak ilyen módon történő támogatása helyett az állampolgárok jövedelmét egészítené ki a kormány egy alapjövedelem mintájára létrehozott válságkezelő intézkedéssel. Hosszabb távon pedig az emberekbe való beruházás segítene: az oktatási, az egészségügyi és a szociális rendszer fejlesztése. Tordai szerint ez emelné az ország gazdasági versenyképességét, míg a nagyvállalatok közpénzzel való kitömésével nem lehet fenntartani az eddig elért gazdasági eredményeket.
Tordai Bence teljes tájékoztatója itt megtekinthető:
