Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel a Kossuth Rádiónak adott interjút, melynek legfontosabb témája a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések sorsa volt, ezek ugyanis első körben január 11-én hatályukat vesztenék. De úgy tűnik, még egy ideig biztosan nem térhetünk vissza a megszokott életünkhöz, mivel

a miniszterelnök rögtön az elején közölte: 80 ezer főre elegendő vakcina érkezett eddig, ami kevés, ezért február 1-ig meghosszabbítják a korlátozó intézkedéseket.

Vagyis:

• érvényben marad a kijárási korlátozás este 8 és reggel 5 óra közt,
• marad a digitális oktatás a középiskolákban,
• este 7-kor zárnak a boltok,
• továbbra is maradnak a maszkviselésre vonatkozó szabályok,
• zárva maradnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, illetve szabadidős létesítmények.

A járvány még erős, ráadásul folyamatosan jönnek a hírek az újabb, gyorsabban terjedő mutációkról, ezért amíg nincs elegendő vakcina, a korlátozásoknak maradniuk kell – mondta Orbán Viktor.

42 549 egészségügyi dolgozót oltottak be eddig, nekik folyamatosan csökkennek a fenntartásaik az oltással szemben, és megkezdték az oltást az idősotthonokban is. Az idősekről gondoskodó intézmények 80%-a, az ott dolgozóknak viszont csak 50%-a vállalja az oltást, őket még „győzködni” kell, mondta a miniszterelnök.

A járványügyi korlátozásokkal kapcsolatban elmondta, „más a mi rendszerünk, mint a nyugatiaké”, ahol a fertőzöttségi adatokhoz mérten napról napra változnak a korlátozások, ami szerinte így követhetetlenné teszi őket. A kiszámíthatóság fontos: legyen egy eredményt hozó korlátozási rend, egészen addig, amíg nincs elegendő vakcina – mondta.

A miniszterelnök szerint nem várni, hanem inkább szerezni kell vakcinát, ezért tárgyalunk Izraellel, Kínával és Oroszországgal is. Az Unióban „beálltunk a sorba”, ahogy kell, feliratkoztunk 17 millió adagra, Brüsszel „valamit tárgyalt”, most pedig kénytelenek vagyunk várni, ami frusztráló.

A vakcina most ugyan alapvetően egészségügyi kérdés, de nagyban befolyásolja majd a 2021-es év gazdasági teljesítményét is, ezért nem mindegy, mikor térhetünk vissza a megszokott kerékvágásba – tette hozzá a miniszterelnök, aki ennek ellenére még gazdasági növekedésre is számít idén.

Az interjú érintette az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának elfoglalását is: a miniszterelnök azt mondta, nem minősítget más országokat, „szurkolunk nekik, bízunk benne, hogy megoldják a problémáikat”.

Az amerikai helyzettel párhuzamot vonva arról is beszélt, tudja, miről van szó, Magyarországon 2018 decemberében „a baloldal erőszakkal megostromolta” az Országgyűlés épületét.

Az akkor kivonuló rendőrökkel kapcsolatban hozzátette, a magyar rendőrök jó állapotban vannak, de „kereshetnének többet is„.

A munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban azt mondta, szerinte egyedül azt érdemes nézni, hogy ma 26 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint a válság előtt, „aki mást mond, az nem a valóságról beszél”.

Arra a kritikára, hogy a kormánynak a munkabéreket kellene támogatnia a nagyberuházások helyett, azt mondta, van egy olyan filozófia, ami inkább a fogyasztást támogatja, és van olyan, ami a beruházást. Szerinte ha lenne egy tömeges visszaesés, vagyis ha százezrek veszítették volna el a munkájukat, kellene munkabér támogatást is adni, de szerinte nincs erről szó.

Érdemes azért emlékezni, hogy decemberben majdnem háromszázezer álláskeresőt regisztráltak, akiknek jelentős része semmiféle anyagi támogatásban nem részesül.