A Békés megyei szülészeti ellátás jobb színvonaláért küzdő Békés Szüléséért Támogatókör elnevezésű civil csoport szerint a Békés Megyei Központi Kórház dr. Réthy Pál Tagkórházának szülészeti- nőgyógyászati osztályán bevett szokás, hogy a terminustúllépés miatt benn fekvő, illetve vajúdó és szülő nőket az osztály orvosi és szakdolgozói plénuma előtt nyilvánosan vizsgálják, végeznek rajtuk beavatkozásokat a reggeli nagyvizit során, és hogy erre a folyosón bugyi nélkül kell várniuk. Emellett azt is problémásnak tartják, hogy a baba csak akkor maradhat az anya mellett éjszakára, ha erről az anya aláír egy dokumentumot, a vizsgálatok, vizit, fürdetés idejére pedig „kötelező” beadni a babákat.

Ezért tavaly szeptemberben az alapvető jogok biztosához fordultak a civilek, amivel kapcsolatban tegnap fontos fejleményről kaptak hírt: bejelentésük nyomán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász országos szakfelügyelő főorvos bevonásával vizsgálatot folytatott le,

mely során számos szabálytalanságot állapítottak meg, így az NNK külön hatósági intézkedést kezdeményezett.

„Habár a levélben részletekre nem térnek ki, de a „számos szabálytalanság” reményeink szerint azt jelenti, hogy a vizsgálat is azt állapította meg, hogy az általunk felvázolt problémák valóban szakmai és jogi szabályokba ütköznek. Ezáltal reméljük, hogy a hatósági intézkedések ezeket az állapotokat, gyakorlatokat egyértelműen megszüntetik, megtiltják”

– írja a békési anyákból álló aktivista csoport, hozzátéve: ha ezentúl a babák és anyák együttlétét nem csak elviselik, megengedik, hanem valóban támogatni is fogják az osztály dolgozói, azzal három éves munkájuk érik be. Az ügyet ez idő alatt számtalan alkalommal próbálták előremozdítani a kórház és az osztály vezetőségével írásban és szóban egyeztetve, a csoport több levélben is felhívta az illetékesek figyelmét: azon felül, hogy emberileg és jogilag is aggályosnak tartják az említett gyakorlatokat, szakmai szabályok sem támasztják alá azok szükségességét, hasznát, sőt éppen ellenkezőleg.

A szülészeti jogsértések, ártalmak gyakorisága, mindennapisága és az intézmények, az állam jóváhagyó attitűdje is jelzi, hogy a szülészeti erőszak a nők elleni erőszak utolsó kulturálisan elfogadott formája – ilyen például a (sok helyen még mindig bevett gyakorlatnak számító) alsónemű nélküli várakoztatás és a baba elszakítása az anyától.

Mint a Másállapotot a Szülészetben mozgalom Mércén megjelent cikkében fogalmazott nemrég, mérhetetlen szégyen kapcsolódik ahhoz, amikor egy felnőtt nő, korábbi tapasztalataitól extrém módon eltérő, alárendelt helyzetbe kerül, és egy intim élethelyzetben, testhatárain sokszor áthatolva, őt kiskorúsítva, alig informálva, a szabad mozgásában korlátozva, evés-ivás felesleges tiltásával legyengítve, sokszor megszégyenítve kell világra hoznia a kisbabáját. Az ellátás minősége nem múlhat pusztán azon, hogy a nők ismerik-e, és ki tudják-e vívni maguknak a jó gyakorlatokat. A nő és a gyermek egészségét támogató, korszerű szülészeti ellátás biztosítása állami felelősség.