A koronavírus második hullámának közepén, 2020. decemberében 290,7 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat rendszerében, ez pedig 55,8 ezerrel több az előző év azonos időszakához képest, 23,8 százalékos emelkedésnek számít írja a Portfolió. A legtöbbjük semmiféle anyagi támogatásban nem részesül.
Igaz, hogy az előző hónaphoz, a novemberhez képest 5800-zal csökkent a munkanélküliek száma az NFSZ adatai szerint, így a decemberben nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,2% volt. Iskolai végzettség tekintetében az álláskeresők közt a legtöbben középfokú iskolát teljesítettek voltak, 154,6 ezren (53,2 százalék), a második legnagyobb csoport az általános iskolát végzettek, akik összesen 44,4 ezren voltak a munkanélküliek között (39,4%). Felsőfokú végzettséggel közülük 21,6 ezren (7,4 százalék) rendelkeztek.
Ebben a hónapban közülük összesen 149,9 ezren voltak jogosultak pénzbeli ellátásra, 52,2 százalékuk álláskeresési ellátást, 47,8 százalékuk pedig szociális jellegű támogatást kapott.
Ám volt 140,8 ezer ember, aki semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott decemberben.
A tartósan, azaz egy éven túl a nyilvántartásban lévők számában az előző évihez képest 19 százalékos növekedést állapított meg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A 81,2 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 27,9%-os aránnyal szerepelt decemberben.
Az olyan programokkal, mint az Európai Unio finanszírozta SURE-hitel a tagállamok rendkívül kedvező feltételekkel jutnaknak pénzhez, amelyet a polgárok védelme érdekében, illetve a pandémia súlyos társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítésére használhatnak fel. A SURE konkrétan ahhoz járulhat hozzá, hogy hogy a tagállamok fedezni tudják a csökkentett munkaidős foglalkoztatás nemzeti rendszereinek finanszírozásához, valamint a koronavírus-világjárvány nyomán bevezetett hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, különösen az önálló vállalkozók esetében. Mint ahogyan arra Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is felhívta a figyelmet a napokban: Magyarország a többi jogosulthoz képest viszonylag kevés segélyt vett fel, pedig többek között ebből finanszírozták a KATA-soknak adott átmeneti adókedvezményt, a családtámogatások rövid idejű kiterjesztését, valamint az egészségügyi dolgozóknak járó egyszeri juttatás kifizetését is.
