Nem csupán helyi civilek, de mint kiderült, még az állami főépítész is rossz ötletnek tartja Gárdony helyi építési szabályzatának (HÉSZ) módosítását.
A módosítás lehetővé tenné jelentős partszakasz beépítési hasznosítását a Velencei-tó partján, a Napsugár strand, Sirály strand, Park strand, Pisztráng utcai partszakaszok eltérő mértékben, de megszűnnének szabad partszakaszok lenni.
A Gárdonyi Közlöny tegnap hozta nyilvánosságra azt, hogy a napokban a gárdonyi önkormányzat honlapjára felkerült egy képviselőtestületi előterjesztés is, amelyhez csatolták a Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájának hivatalosan átküldött szakhatósági véleményét a döntésnél való figyelembe vételhez. Mind ő, mind pedig a megyei tisztifőorvos részletes környezeti- és hatástanulmányok elkészítését javasolja, amely javaslatot Gárdony fideszes képviselőtestülete egyszerűen nem vett figyelembe a döntés előtt.
Emellett azonban a megyei főépítész a beépítést lehetővé tevő módosításokat „jelentős visszalépésként” jellemezte csatolt szakvéleményében, és nem összeegyeztethetőek a tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó általános jogszabályokkal sem a zöldterület nagyarányú eltüntetése.A főépítész irodája nem felejtette el azt sem megemlíteni, hogy a beépítésre szánt partszakasza törvény szerint védett szikes tóhoz tartozik, ezért legális úton nem is tölthető fel, betonnal pedig végképp nem építhető be, mint ahogy arra a helyi tervek javaslatot tesznek.
A beépítést összességében tehát a főépítész nem helyeselte, a szabályzat ilyen irányú módosítását pedig minden természetvédelmi, és a városi mikroklímát biztosító törvényi szabályozással szemben állónak találta. Mindezzel együtt az önkormányzat, mint ahogy a szakvélemény alatti megjegyzésekben is jelezte, azt nem „jogszabállyal alátámasztott kifogásként”, hanem „javaslatként” kezelte, és kifejtették, a hatályos területrendezési eszközök nem védik a part zöldterületét, a beépítés pedig „nem a tó területére vonatkozik.” Hozzáteszik mindehhez, ebben a formában szerintük a beépítés „magasabb rendű táj- és természetvédelmi jogszabályokkal nem ellentétes.”
A gárdonyi képviselőtestület tehát nem csupán a beépítések ellen tiltakozó civilek, de a megyei állami hivatalok szakvéleményét is lesöpörve módosított a HÉSZ-en.
Eközben a Népegészségügyi Főosztály tisztiorvosi irodájának szakvéleménye sem éppen bátorításként olvasható, de polgármester és a képviselőtestület érdemben ezzel foglalkozott, csupán minimális módosításokra volt hajlandó. Pedig a vélemény kiköti:
„A tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható, így környezet- és teleülés-egészségügyre kiterjedően környezeti hatásvizsgálat lefolytatását szükségesnek tartjuk.”
A Gárdonyi Közlöny tehát kiemeli, a környezeti és egészségügyi kockázati hatások teljes tudatában döntött Tóth István fideszes polgármester és a képviselőtestület úgy, hogy a beépítés, és a szabályzatmódosítás mellett dönt, ezzel még a Kormányhivatal szakértőivel is szembemenve. Az írásos határozatban pedig a képviselőtestület kifejtette, „a környezeti hatásokat nem tartja jelentősnek.”
Különösen súlyosnak számít az oldal szerint, hogy a hatástanulmányok ügyében az állami szervek és a városvezetés között november 24-én még egyeztetésre is sor került, mindezek ellenére a város egyetlen javaslatukat sem vette figyelembe.
Ahogy a Közlöny Facebook-felületén fogalmazott:
„Csökkenő part menti és városi zöldterületek, figyelmen kívül hagyott tájképvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi szempontok, erősödő városi- mesterséges település jelleg, nem a közérdek számára biztosított intézkedés, indokolatlan mértékű beépíthetőség…ezek mind olyan részletek és kifejezések, amit nem ellenzékiek, balliberális médiumok, esetleg kellemetlenkedő budapesti nyaralók, hanem állami szervezetek, a kormánypárt által is jóváhagyott, támogatott személyek írtak le a HÉSZ módosítások kapcsán.”
A HÉSZ módosítását a képviselőtesület eredetileg szeptember 5-én hagyta jóvá. Ekkor egyúttal a helyszínt kiemelt fejlesztési területté is nyilvánították, a beruházás célja az eddigi szabadstrandos terület felparcellázása és különböző nyaraló- és szolgáltatóingatlanok felhúzása a területen.
Tóth István polgármesternek a tervek nyilvánosságra kerülése után nyáron tiltakozással, sőt a helyiek petíciójával is szembe kellett néznie, sőt, még tüntetésre is sor került a városban az ügy nyomán. A polgármester azonban mindezeket jelentéktelen „vajúdásnak” minősítette és kiemelte, szerinte a tiltakozók nem formális civil szervezet voltak, hanem csak egy elégedetlen csoport.
Az ügyben a határozat meghozatala után a civilek helyi népszavazást is kezdeményeztek, ugyanakkor a járványhelyzet után itt is életbe lépett a tatai forgatókönyv: miközben a népszavazási aláírásgyűjtést a gyülekezési korlátozások miatt fel kellett függeszteni, a HÉSZ-módosítás érvényesítése már megtörtént. Így kétséges, hogy mikor kerülhet majd sor a népszavazás megtartására, és hogy időközben nem kezdődik-e el a beépítés.