Szétvertek a dolgozók egy iPhone gyárat a dél-indiai Karnátaka államban. A fellázadt munkások nem kapták meg a bérüket és állításuk szerint túlórára kényszerítették őket, amiért szintén nem kaptak fizetést. A Times of India beszámolója szerint a 2000 dolgozó többsége részt vett a szombaton kezdődött és vasárnap is tartó akcióban.
A munkások betörték az üvegeket, felborogatták a garázsban álló autókat, kamerákat törtek le és a cégtáblákat felgyújtották. A rendőrség legkevesebb 136 embert előállított. A Tajvani illetőségű Wistron gyár ellen az azt alkalmazó Apple nyomozást indít, hogy kiderítse, igazak-e a dolgozók vádjai.
Az gyár dolgozóit is tömörítő All India Trade Union Congress főtitkára, M.D. Harigovind egy sajtóközleményben rabszolgamunkához hasonló körülményeket jelölt meg a pusztítás kiváltó okaként.
Az Apple számára viszonylag új piac Inida, ami a világ második legnagyobb okostelefon piacának számít, mégis mindössze 2%-os az almás techóriás részesedése. Az Apple számára 2019 augusztusában könnyítették meg az addigi térnyerést gátló, külföldi viszonteladókat korlátozó törvényeket.
Az akció illeszkedik a szeptember óta tartó, Narendra Modi elnök által elfogadtatott, multikat kiszolgáló törvények elleni tüntetésekbe, és nagyban alá is áshatják az elnök törekvéseit arra, hogy az Apple és a hozzá hasonló amerikai nagyvállalatokat, a két ország közti konfliktus miatt rizikósabbá váló Kínából áthelyezzék gyártási folyamataikat a szubkontinensre.
Még szeptemberben fogadtatta el az indiai parlamenttel Modi azokat a törvényjavaslatokat, azt szolgálják, hogy gazdák, a mezőgazdasági közvetítők kiiktatásával, ezentúl az olyan nagy felvásárlóknak, mint a Wallmart közvetlenül adják el a terményeiket.
A törvények elfogadása botrányok, és az ellenzék, valamint Modi egyes párttársainak heves tiltakozása ellenére történt, India élelmiszer-feldolgozásért felelős minisztere le is mondott.
Az ellenzők szerint a reform „gazdaellenes” és megszünteti a gazdák alkuképességét a nagy forgalmazóknak pedig sokkal erősebb hatalma lesz a mezőgazdasági termelők felett.
Ahogy év elején a Mérce is beszámolt róla, nem csak a mezőgazdaságban, de a többi ágazatban is a nemzetközi nagytőke érdekeit lesi Modi. Viszont miközben az indiai kormány gazdaságpolitikája kiszolgálja a nagy cégeket, súlyosan elnyomja a bérből élők tömegeit is, ezzel párhuzamosan az új állampolgársági törvénnyel rasszista és vallási alapon zárna ki sokakat az állampolgárok közül.
Az Indiai Szakszervezetek Központja nevű szakszervezeti szövetség helyzetértékelése szerint miközben lassul a gazdaság, a kormány ahelyett, hogy biztosítaná a munkások jogainak érvényesülését és a létbiztonságot, a nagy cégek érdekeit szolgálja ki a társasági adó csökkentésével és a cégek gazdasági támogatásával.
Ezzel szemben a szakszervezetek 21.000 rúpiás, vagyis nagyjából 87.000 forintos általános minibálbért követelnek, általános és mindenkit megillető öregségi nyugdíjat és a korábbi nyugdíjrendszer visszaállítását, mely szerintük jobban szolgálta az állampolgárok érdekeit.
Követelik továbbá többek között az alapvető fogyasztási cikkek hatósági árazását, az általános társadalmi elosztórendszert, új munkahelyek teremtését és a kormányzati létszámstop eltörlését a köz- és magánszféra munkaszerződéseinek szabályozását, az azonos munkáért azonos bér, valamint a jóléti szolgáltatások biztosítását, valamint elítélik az állampolgársági törvényt.
