Korábban nem látott mértékű büntetést helyezett kilátásba az Európai Unió a nagy techcégeknek, amennyiben nem moderálják megfelelően az ártó tartalmakat és nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást felhasználóiknak az oldalukon megjelenő reklámokból – írja a Financial Times alapján a Menedzsment Fórum.

Az Európai Unió jövőhéten nyilvánosságra hozandó, Digitális Szolgáltatási Törvény (Digital Services Act) tervezetének belsős dokumentuma alapján előző évi bevételeik akár hat százalékára büntethetné a jövőben az Unió a nagyon nagy techcégeket, amennyiben nem tartatják be felületeiken a vonatkozó szabályozásokat

A dokumentum szerint nagyon nagy platformnak minősül az a cég, aminek legalább 45 millió felhasználója van, illetve a felhasználók száma eléri az unió lakosságának tíz százalékát (ami nagyjából 45 millió ember, de ez a szám idővel változik, jelenleg lassú ütemben növekszik).

A szolgáltatóknak kötelező lesz ellenőrizniük az oldalukon működő harmadik feleket, mint például az Amazonon árusító kereskedőket, akiket a vásárlókkal összeköt a platform, és meg kell osztaniuk a hatóságokkal és a kutatókkal a moderálási elveiket, amik alapján az illegális tartalmakat kiszűrik, ahogy az adatokat is meg kell osztaniuk.

A szabályozás azt a régóta hangoztatott célt szolgálja, hogy a platformszolgáltatók felelősségre vonhatók legyenek az oldalakra feltöltött tartalomért, és a felhasználókat jobban védjék egyrészt az illegális tartalmakkal, másrészt az átverésekkel szemben.

Fontos aspektusa a szabályozási tervezetnek, hogy a szolgáltatóknak valós időben, tisztán és félreérthetetlenül kellene közölniük a felhasználókkal, amennyiben reklámot látnak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy reklámvideó elindulásakor például ki kellene írniuk, hogy épp egy reklámot sugároznak.

Ami talán ennél is fontosabb, hogy a hirdetések esetében ismertetniük kellene a felhasználókkal, a „tartalmi információkat azokról a főbb paraméterekről, melyek alapján meghatározták” hogy az adott reklámmal targetálják.

Magyarán az online platformok felhasználói megtudhatnák, hogy az algoritmus milyen tevékenységük alapján számolta ki, hogy épp az adott reklámot mutatják meg nekik.

Ez az online hirdetések alapvető működését tárná fel a felhasználók előtt, mivel a legtöbb internetes hirdetést az alapján jelenítik meg a különböző oldalak, hogy milyen tevékenységet figyeltek meg korábban. Az olyan, nagy internetes cégek mint a Facebook és a Google bevételeik jelentős százalékát abból szerzik, hogy a hirdetőknek felületeket értékesítenek, és algoritmusaik azt a célt szolgálják, hogy minél relevánsabb reklámot jelenítsenek meg a felhasználóknak, aki ezért nagyobb eséllyel kattint rá.

Ezért ösztönzik működésükkel arra is a felhasználókat, hogy minél több időt töltsenek el az adott platformon, hogy így az algoritmusok annál többet tanulhassanak. Végül pedig annál magasabb áron értékesíthessék a hirdetési felületeket.

A tervezet arra is kitér, hogy ezek az óriáscégek nagy szerepet játszanak az információ áramlásának alakításában, egyes információk felerősítésében, ezáltal jelentősen befolyásolják az EU lakosságának tájékozódását különböző ügyek mentén, csupán a gazdasági érdekeik alapján. A dokumentum szerint ezek azok a platformok,

„ahol [a tartalmak] a legnagyobb közönségeket érik el – és potenciálisan a legnagyobb kárt okozzák […] Ezért ezeknek a nagyon nagy online platformoknak a legmagasabb mércék szerinti, és a társadalmi hatásaiknak megfelelő mértékű felelősséget kell viselniük”.

A nagyrészt az Egyesült Államokban bejegyzett cégeknek a tervezet szerint a számonkérhetőség érdekében egy vagy több delegáltat is ki kellene jelölniük, akikkel az Európai Unió hatóságai tartják a kapcsolatot. A szabályok megsértése esetén kirótt bírságok mértékét pedig a kihágások súlyossága, valamint az alapján állapítanák meg, hogy milyen időtartamon követik el őket a cégek, illetve hogy egyszeri vagy rendszeres gyakorlatról van szó.

Thierry Breton, a nagy techcégek szigorúbb szabályozásáért küzdő bizottsági tag júniusban úgy fogalmazott,

„az online platformok központi szerepet szereztek az életünkben, a gazdaságunkban és a demokráciánkban. Ilyen szereppel nagyobb felelősség jár, aminek a digitális szolgáltatásokat szabályozó modern szabályzat háttere előtt jöhet létre.”

Monique Goyens, a Beuc nevű, európai fogyasztói szervezeteket összefogó ernyőszervezet vezetője elmondta, hogy a Digitális Szolgáltatási Törvény

„jobb eszközöket tesz elérhetővé az EU számára annak biztosítása érdekében, hogy a digitális gazdaság a fogyasztók, és nem a tech-óriások profitjának maximalizálása érdekében működik. Eljött az ideje véget vetnünk a tech-óriások lehetőségének, hogy olyan játékszabályokat írjanak a digitális gazdaságban, melyek a saját, szűken vett érdekeiket szolgálják”.

A nagy techcégek egyre sűrűbben kénytelenek szembenézni a váddal, miszerint befolyásuk és piaci súlyuk immár kontrollálhatatlan mértékű, ami a társadalmak számára jelentős veszélyeket rejt, tekintve hogy a befektetői profitérdekeken kívül jószerivel semmit sem vesznek számításba tevékenységeik során.

Az Egyesült Államokban épp a Facebook már régóta esedékes – és amennyiben a szövetségi valamint állami ügyészségek sikerrel járnak, időben akkor is nagyon távoli – feldarabolására készülnek, miután a cég túlzott befolyást szerzett a közösségi média területén, és jogszerűtlenül lehetetlenítette el, valamint vásárolta fel vetélytársait.

De az Európai Unió is igyekezett már megzabolázni az internetes óriáscégeket, többek között a felhasználók adatainak védelmére szolgáló GDPR-ral, aminek betartásáért folyamatos küzdelmeket vív nemcsak a cégekkel, de mint nyáron kiderült, a szabályozás betartatása az USA megfigyelési törvényeivel is ütközik.