Hétfőn reggel Orbán Viktor miniszterelnök és a parlamenti frakciók vezetőinek részvételével zajlott zárt ajtók mögött az Európai Uniós Konzultációs Testület ülése a Parlamentben, amelyet követően közös sajtótájékoztatót tartottak az ellenzéki frakcióvezetők.
Európai Uniós Konzultációs Testület elviekben a miniszterelnök részvételével biztosít lehetőséget az Európai Tanács ülésein (a következő december 10-11-én, azaz e hét csütörtök-pénteken lesz – a szerk. ) napirendre kerülő kérdések, a képviselendő magyar álláspont megvitatására. Az Európai Uniós Konzultációs Testület tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke, valamint a külügyekkel foglalkozó bizottság elnöke.
(A testület neve, illetve létezése egyébként nem véletlenül hangozhat viszonylag ismeretlenül az olvasónak: mint a 444 rámutat, 2019-ben Szél Bernadett független képvislőnek kellett számonkérnie Kövér László házelnököt, amiért a miniszterelnök évek óta nem teljesíti azt a törvényi kötelezettségét, hogy az Európai Tanács ülésről beszámoljon az Országgyűlés előtt.)
A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea arról számolt be, hogy a miniszterelnök semmi olyat nem mondott a zárt ülésen, amelyet korábban a nyilvánosság előtt ne mondott volna el a jogállamisági feltételhez kötött uniós költségvetés vétójával és a helyreállítási alap elindításának blokkolásával kapcsolatban.
Szerinte hazug állítást fogalmazott meg Orbán akkor, amikor ismételten azt mondta, hogy azért vétózza a költségvetést, mert a jogállamisági mechanizmusban szerepel a gender és a migráció kérdése. Szabó szerint a dokumentmumban nincsen erre vonatkozó utalás.
Ezt erősítette meg időközben Facebook-oldalán Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseleti irodájának párbeszédes vezetője, aki közzétette az Európai Parlament és az Európai Tanács közti előzetes politikai megállapodás szövegének egy részét azt bemutatva, hogy nincs szó a dokumentumban az Orbán által hivatkozott lépésekről.
A miniszterelnök legutóbb pénteki rádióinterjújában fejtette ki, hogy szerinte a koronavírus-mentőcsomaghoz az Unió hozzácsatolna egy olyan politikai jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok többsége rákényszerítse nézeteit a kisebbségre, hogy egyszerű többséggel le lehessen verni a lengyel és magyar ellenkezést a bevándorlással szemben.
A jogállamisági kritérium miatt Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök novemberben hivatalosan bejelentette, meg fogják vétózni az EU új, hétéves költségvetését és a járvány-válság kezelésére kialakító „Új Generáció” alap elfogadását is, ha a minősített többséget igénylő jogállamisági kritérium átmegy az Európai Tanácson.
A Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint a miniszterelnök a vétóval akkor is meg akarja bénítani ez EU működését, ha a magyarok ebbe „beledöglenek”. Úgy véli, Orbán az elmúlt 10 évben túl sokszor támadta hazugsággal Brüsszelt, most pedig menekül a felelősségre vonás elől, és közben minden utat felperzsel maga mögött, ami az Unióba vezet. Jakab szerint Magyarországnak szüksége lenne az uniós költségvetés által garantált pénzre ahhoz, hogy talpra álljon a járvány okozta válság után.
Az MSZP-s Tóth Bertalan azzal kezdte: a magyaroknak szégynkezniük kell Deutsch Tamás gestapózása és Demeter Szilárd gázkamrázása miatt, de szégyen a múlt héten a szájer József által demonstrált álszentség és Orbán vétója miatt is. Tóth szerint a vétó nem szól másról, mint Orbán családi-baráti körének anyagi biztonságáról.
Az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet úgy értékelte a helyzetet, hogy az Orbán által indított háborúnak csak vesztesei lesznek, mert a mélyülő gazdasági és szociális válság, valamint az Unió gazdaságainak zöld újjáépítése miatt a miniszterelnök által blokkolt pénzre nagy szükségünk lenne.
A DK frakcióvezetője, Varju László felszólította Orbánt, hogy álljon el a vétótól, és ne tartsa maga elé túszként Magyarországot, fogadja el az EU költségvetését.
A teljes sajtótájékoztató itt nézhető végig:
