Tavaly nyáron elsőként számolt be a Mérce annak a 70 éves asszonynak a  történetéről, akinek ingatlanára egy uniós pénzből történő beruházás miatt kisajátítási eljárást kezdeményezett a mohácsi önkormányzat. A Kúria mostani döntése szerint azonban az egész eljárás törvénytelennek minősült.

Az idősgondozással foglalkozó Tóth Erzsébetnek hosszú évek alatt sikerült visszatörleszteni a házára felvett jelzálogos devizahitelét, azonban az önkormányzat többek között az ingatlan esztétikai problémáira hivatkozva kezdeményezte annak kisajátítását 2018-ban.

A mohácsi önkormányzat eredetileg az uniós településfejlesztési pályázaton nyert pénzből a helyi vásárcsarnok felújítását tűzte ki célul, Erzsébet házát azonban a csarnok mellé tervezett parkolóház miatt akarta lerombolni. A megújuló piac mellett azonban bőven van elég parkolóhely, ráadásul az építkezés részét képezi egy, a vásárcsarnok tetejére tervezett parkoló kialakítása, az erre való hivatkozás tehát teljesen alaptalannak tűnt. Szekó József fideszes polgármester később viszont már Erzsébet házának kinézetére hivatkozva akarta kilakoltatni a 70 éves nőt. Egy testületi ülésen úgy nyilatkozott, hogy az ingatlan

„nagyon szemet szúr mindenkinek, lakossági megkeresések is érkeztek, illetve az önkormányzat is már régóta foglalkozik ezzel a gondolattal, hogy az előterjesztésben szereplő ingatlant meg kell vásárolni”.

Erzsébet maga is elismerte, hogy háza nincs szép állapotban, felújításának nem tudott nekikezdeni, amíg vissza nem fizette devizahitelét. Végül a városi jegyző tavaly májusban rendőri kísérettel, az ajtót feltörve próbálta meg kilakoltatni mohácsi ingatlanából, ami miatt a nőt segítő Németh Imre, volt jobbikos önkormányzati képviselő korábban feljelentést tett.

A jegyzőnek ugyanis nincs hatásköre felszólítani valakit, hogy hagyja el a lakását, és semmiképp sem járhat el önhatalmúlag. A kilakoltatásra egyedül a végrehajtónak van felhatalmazása, aki azonban nem jelent meg a helyszínen.

Erzsébet bírósági végzést sem kapott a végrehajtás menetéről, az ügy tehát törvénytelennek minősült, amit a Baranya Megyei Főügyészség is kimondott. Bár ezt követően úgy tűnt, Erzsébet megmenekülhet a kilakoltatástól és otthona lerombolásától, a jogszerűtlenségről szóló végzésnek a megyei kormányhivatal nem tett eleget, így a főügyészség bíróságra vitte Erzsébet ingatlanának kisajátítási ügyét.

Első körben a Pécsi Közigazgatási Bíróság  elutasította a főügyészség keresetét, tehát az egész eljárást törvényesnek mondta ki, Németh Imre szerint azonban kétségtelenül részrehajlás történt az ügyben, hiszen a főügyészség egyszer már megállapította a jogsértés nyilvánvaló tényét, ennek ellenére mégis a kormányhivatal javára dőlt el az ügy.

A döntést követően a főügyészség felülvizsgálati keresetet nyújtott be a Kúriához a pécsi bíróság ítélete ellen.

Erzsébet a napokban kapta meg a Kúria ítéletét, miszerint a kisajátítási eljárás a kezdetektől törvénytelen volt, ezért új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt.

Az ügynek még közel sincs vége: a Kúria döntése alapján Erzsébetnek tehát ismét végig kell járnia a körülményes bürokratikus folyamatot, remélhetőleg már számára kedvezőbb feltételek mellett.

Erzsébethez hasonlóan jelenleg is rengetegen élnek lakhatási szegénységben. A Habitat 2020-as jelentése szerint Magyarországon évente összesen 3 ezer embert lakoltatnak ki otthonából, sokan adósságaik miatt vesztik el lakásukat. A mohácsi asszony hosszú évekig törlesztette hitelét, hogy megtarthassa otthonát, melyet most az önkormányzat venne el tőle. Az immáron a Kúria által is megállapított törvénytelen eljárás során összesen 9,3 millió forint kárpótlást ígértek a házáért, amiből Erzsébet csupán 4,65 millió forintra jogosult, a pénz másik fele pedig két gyerekét illeti fele-fele arányban.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vizsgálata alapján az önkormányzatok rendeleteikkel sokszor a magánélethez való jogot sértő módon avatkoznak bele az emberek mindennapi életébe, hol a higiéniai szabályokra, hol az esztétikára hivatkozva. Erzsébet esetében ennél is tovább ment az önkormányzat, hiszen nem csupán rendeleti szinten akarta megszabni, hogyan nézzen ki a háza, hanem törvénytelenül kisajátította azt.

A koholt indokokkal teli eljárás során felmerül a kérdés, hogy vajon kit képvisel a jog Magyarországon? A rendkívül körülményes eljárásrend sok nehéz helyzetben lévő embert tesz kiszolgáltatottá, ha pedig a bírói szervek szemet hunynak a problémáik felett, csak még kétségbeejtőbbé teszik a rendszert.