Egyre több mezőgazdasági dolgozó csatlakozik a Narendra Modi elnök által szeptemberben bevezetetett törvények elleni demonstrációkhoz India szerte, akik szántóföldjeik felgyújtásával tüntetnek a farmereket a multiknak kiszolgáltató rendelkezések ellen.
A felégetett földek füstje helyi beszámolók szerint jelentősen rontotta a főváros, Új-Delhi és környékének levegő minőségét a koronavírus harmadik hullámának mostani kezdetén.
Az országban nagyjából 146 millióan élnek mezőgazdaságból, közülük több ezren csatlakoztak az elmúlt hetekben az elnök által az ő érdekeiket szolgálnak nevezett új törvények elleni tüntetésekhez és vonultak utcára országszerte.
A két fél közti tárgyalások remélhetőleg vasárnap folytatódnak majd, azonban kormányzati tisztségviselők már előzetesen kijelentették, egy pontot kivéve nem fognak engedni a gazdák követeléseinek. (Ez a pont egyes termények minimum árának a törvényben való meghatározása.)
Még szeptember fogadtatta el az indiai parlamenttel Modi azokat a törvényjavaslatokat, azt szolgálják, hogy gazdák, a mezőgazdasági közvetítők kiiktatásával, ezentúl az olyan nagy felvásárlóknak, mint a Wallmart közvetlenül adják el a terményeiket.
A törvények elfogadása botrányok, és az ellenzék, valamint Modi egyes párttársainak heves tiltakozása ellenére történt, India élelmiszer-feldolgozásért felelős minisztere le is mondott.
Az ellenzők szerint a reform „gazdaellenes” és megszünteti a gazdák alkuképességét a nagy forgalmazóknak pedig sokkal erősebb hatalma lesz a mezőgazdasági termelők felett.
Ahogy év elején a Mérce is beszámolt róla, nem csak a mezőgazdaságban, de a többi ágazatban is a nemzetközi nagytőke érdekeit lesi Modi. Viszont miközben az indiai kormány gazdaságpolitikája kiszolgálja a nagy cégeket, súlyosan elnyomja a bérből élők tömegeit is, ezzel párhuzamosan az új állampolgársági törvénnyel rasszista és vallási alapon zárna ki sokakat az állampolgárok közül.
Az Indiai Szakszervezetek Központja nevű szakszervezeti szövetség helyzetértékelése szerint miközben lassul a gazdaság, a kormány ahelyett, hogy biztosítaná a munkások jogainak érvényesülését és a létbiztonságot, a nagy cégek érdekeit szolgálja ki a társasági adó csökkentésével és a cégek gazdasági támogatásával.
Ezzel szemben a szakszervezetek 21.000 rúpiás, vagyis nagyjából 87.000 forintos általános minibálbért követelnek, általános és mindenkit megillető öregségi nyugdíjat és a korábbi nyugdíjrendszer visszaállítását, mely szerintük jobban szolgálta az állampolgárok érdekeit.
Követelik továbbá többek között az alapvető fogyasztási cikkek hatósági árazását, az általános társadalmi elosztórendszert, új munkahelyek teremtését és a kormányzati létszámstop eltörlését a köz- és magánszféra munkaszerződéseinek szabályozását, az azonos munkáért azonos bér, valamint a jóléti szolgáltatások biztosítását, valamint elítélik az állampolgársági törvényt.
(Mérce, NewYorkTimes, AlJazeera)