Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független képviselők közösen törvénymódosító javaslatot nyújtottak be tegnap az Országgyűlés elé a kamarai hozzájárulási díjak eltörléséről, az idén befizetett díjak visszafizetésről és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tartozás behajtási eljárásainak beszüntetéséről.
Az évi 5000 forintos kamarai tagdíjak eltörlése mellett javasolják azt is, hogy a kamrai nyilvántartásba vételt illetve a térítésmentesen nyújtandó alapvető kamarai szolgáltatások továbbra is elérhetőek legyenek”ingyenesen” a vállalkozások számára.
A javaslat indoklásában a képviselők úgy fogalmaznak:
„A koronavírus-járvány következményeként a mikro-, kis és középvállalkozói szektor különösen nehéz helyzetbe került. Ennek enyhítése érdekében a törvényjavaslat eltörli a kamarai hozzájárulást, illetve az idei évre befizetett összeg visszafizetéséről és a folyamatban lévő végrehajtási eljárások megszüntetéséről rendelkezik.”
A kamarai tagdíjak elengedése, különösen az egyéni vállalkozók számára most valóban nagy segítség lehet. Különösen annak fényében hogy sok befizető vállalkozó, vállalkozás egyáltalán nem is kerül kapcsolatba ezekkel a testületekkel, nem érzi érdekeit képviselve általuk.
Talán ennek köszönhető az is, hogy mostanra milliárdos nagyságrendűre növekedett a vállalkozások tagdíj hátraléka.
Azt, hogy például az egyik legnagyobb kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gyakran nem a neki hozzájárulási díjakat befizető vállalkozások, hanem a kormány érdekeit közvetíti, jól mutatják Parragh László elnök megszólalásai és javaslatai a koronavírus válság kapcsán.
Parragh november elején azt nyilatkozta, nincs szükség az álláskeresési járadékok időtartamának meghosszabbítására. Pedig az elmúlt 9 hónapban százezrek veszítették el állásukat, maradtak munka nélkül. A november 10-én bevezetett szigorítások hatására további (elsősorban a vendéglátásban és turizmusban, illetve ezek kiszolgáló ágazataiban) vállakozások kényszerültek bezárásra.
Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Magyarország volt a szociális kiadásokra az egyik legkevesebbet költő tagállam az EU-n belül.
Csak Málta és Lettország költött nálunk kevesebbet, ők a GDP-jük 15%-át fordították ilyen kiadásokra, Magyarország, Bulgária és Litvánia pedig 16%-át. Ezen belül is rendkívül keveset költöttünk a munkanélküliségre: az összes szociális kiadás csupán 1,9%-a ment erre a célra.